2014. április 9., szerda

Ötletek Shakespeare Szentivánéji álom című komédiájának elemzéséhez - DRÁMA- ÉS IRODALOMTÉTEL



A Szentivánéji álomban több szinten zajlanak az események. A „kerettörténet”: Theseus, Athén uralkodója és Hippolyta esküvőjükre készülnek. Ők képviselik a város törvényeit. A IV. felvonásban Theseus megtalálja a két szerelmespárt az erdőben, és engedélyezi a házasságukat. A szerelem a városon belül csak házassággal és az „engedélyezett” személlyel valósulhat meg, Theseus törvényesíti tehát a fiatalok szerelmét. 


A darab elején Egeus panaszkodik Theseusnak, hogy lánya, Hermia nem az általa kiszemelt Demetriushoz, hanem Lysanderhez akar feleségül menni. (expozíció) Mivel sem Egeus, sem az uralkodó nem engedélyezi ezt, Hermia és Lysander megszöknek a törvények elől az erdőbe, ahol már azok nem érvényesek. Demetrius is utánuk szökik, ő is szereti Hermiát, őt viszont Heléna szereti, aki szintén követi őket. Az alaphelyzet tehát: egy szerelmi négyszög, illetve Oberon és Titánia „harca”.


Az uralkodó (Athén) és a fiatalok mellett megjelenik egy harmadik szint: a tündérek, csodalények világa. Az ő területük az erdő, ahol képesek beleszólni mások sorsába. Oberon a csodavirág levével megbűvöli Titániát, aki így az első lénybe szeret bele, akit meglát: a szamárrá változott Ziubolyba. Lysandert és Demetriust is elvarázsolja Puck, Oberon szolgája. Ezután mindkettő Helénába lesz szerelmes, aki ezt gúnyolódásnak véli. Hermia viszont dühös Lysanderre és az „áruló” Helénára is. A varázslat identitászavart okoz mindenkinél. („Nem Hermia vagyok? S te nem Lysander?) Erika Fischer-Lichte A dráma története című könyvének értelmezése szerint a fiatalok az átmenet rítusát élik meg. Az életük alapjaiban megváltozik. 1. az elválás fázisa: szakítanak addigi életükkel, a városból az erdőbe mennek; 2. küszöb- vagy transzformáció fázis: megváltoznak az addigi szerepek, újra kell értékelniük, gondolniuk önmagukat (pl. a két lánynak addigi barátságukat); 3. betagozódás fázisa: elindul az élet az új szerepek szerint (pl. Demetrius és Heléna összeházasodnak). 


Az erdőben próbálnak a mesteremberek (Zuboly, Vackor, Orrondi, Dudás, Gyalu, Ösztövér) az esküvőre. Próbájuk a korabeli szokásokat idézi: a színjátszásban amatőr mesteremberek előadnak egy darabot. Itt: Pyramus és Thisbe tragikus történetét.  (Színház a színházban. A mesteremberek a színház negatív példái: nem hagyják képzelődni a közönséget, folyton figyelmeztetik őket, hogy amit látnak, nem valóság.) A szerelmek közül egyedül Zubolyé és Titániáé nem teljesül be: a két fél között olyan nagy a különbség, hogy közöttük a szerelem nevetség vagy álom tárgya lehet csupán. A Shakespeare-drámákban soha nem teljesedik be szerelem különböző társadalmi osztályok tagjai között.


vázlatosan: 


Theseus és Hippolyta –hercegi pár, Athén, a törvényesség képviselői; összeházasodnak, és mások frigyét is ők szentesítik

Oberon és Titánia – tündérek, ők az erdőben uralkodnak; Oberon varázslattal irányítja mások szerelmét; végül kibékülnek

Hermia és Lysander, Heléna és Demetrius – nemes athéni ifjak, egy átalakuláson mennek át, sorsukat kevéssé tudják irányítani (Theseus törvényei, Oberon varázslatai!)

Zuboly és Titánia – nevetséges, nem megvalósítható szerelem (Titánia részéről csak álom, később kétségbe vonja, hogy megtörtént-e)

Pyramus és Thisbe – tragikus szerelmi történet a mesterek előadásában, mely az előadás módja miatt komikussá válik


A darab végén Puck, Oberon szolgája monológjában arra utal, hogy talán az egész, amit itt láttunk, csak álom és káprázat („ha mi árnyak nem tetszettünk”, az álom meglepett,/S tükrözé e képeket”, „E csekély, meddő mesét,/Mely csak álom, semmiség”). Puck másik neve, Robin utalás a középkori kenetárus jelenet Robinjára (aki az idős árus feleségét elcsábítja), illetve Robin Hoodra.


A Nemzeti színpadán emlékezetes Puck volt Blaha Lujza. ’72-ben Peter Brook rendezésében adta elő a darabot a Royal Shakespeare Company Budapesten. Emlékezetes előadás volt Csányi János rendezése ’94-ben, amikor a nézők hintákon ültek, illetve Karin Beier rendezése Düsseldorfban (’95), ahol 9 nyelven beszéltek a szereplők – minden színész az anyanyelvén. Zenei feldolgozások: Purcell: The Fairy Queen, Mendelssohn: Szentivánéji álom-nyitány, Britten: Szentivánéji álom (opera).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése