Balassi Bálint vallásos költészete - IRODALOMTÉTEL

• körülbelül egy évszázaddal Janus Pannonius után - a magyar reneszánsz második fontos költője
• míg Janus Pannonius az első színvonalas magyar költőnk, addig Balassi az első jelentős magyarul író magyar költőnk
• elsősorban katona volt, s csak utána költő
• verseit 3 témakörbe szokás sorolni: 1. szerelmes versek, 2.  istenes vagy vallásos költemények  3.katona vagy vitézi énekek (az utóbbiból valójában csak egy van, ezért sokan vitatják ennek a kategóriának a jogosságát)
• megnehezíti a Balassi-életmű pontos megismerését, hogy valószínűleg sok szöveg még most sem került elő (pl. a Szép magyar komédiára is csak az 1950-es években bukkantak rá)
• Balassi életében csak fordítása, a Füves kertecske (Beteg lelkeknek való füves kertecske) jelent meg

• a szerelmes verseit valószínűleg kötetben képzelte el – számozva, a reneszánsz hagyománynak megfelelően – a 3x33 verset a 99 soros Himni tresszel zárta volna ; szerelmi tárgyú versei a költő életében is terjedtek kéziratos formában; a XVII. században előszeretettel másolták a deákok is à szövegromlás (ez ellen: nótajelzés; akrosztikon) – a XIX. századig lappangtak ezek a versek pl. Balassi Bálint énekei Romai János keze írása alatt – ez Rákóczi György birtokában volt; Zrínyi Miklós könyvtárában pedig: Balassi Bálint fajtalan éneki (elveszett) à a nemesek nagyra tartották Balassi költészetét

• istenes verseit tanítványa, Rimay János adta ki először saját verseivel egyszerre; Balassi és Rimay istenes énekei (vallásos műveit nem rendezte ciklusokba Balassi)
• a középkori himnuszok, de még a protestáns prédikátorköltők versei is közösségi érvényű és érdekű megszólalásokat tartalmaznak - Balassi mint egyén, és nem mint egy ember a sokból szól Istenhez
• Balassi kényszerűségből katolizált, de vallásos lírája ettől nem változott (pl. nem ír a katolikus vallásra jellemző szentekről)

Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott

• a vers „az maga kezével írt könyvében” a 33. (Balassi-kódex) à lezárja az ifjúkori költeményeket; az előtte lévőről ezt írja a kódex másolója: „ezek az énekek, kiket Balassi Bálint gyermeksígétűl fogva házasságáig szerzett” - lezárja az első ciklust, s egy életszakaszt is, illetve egy újat nyit
• a vers a bűnbánat és a gyónás (?) éneke
• Dobó Krisztinát, unokatestvérét vette el egy istentiszteletet követően, minden ceremónia nélkül; a házasságkötés után elfoglalta Sárospatak várát, felesége „hozományát”; a rokonságra való tekintettel a házasságot érvényteleníteni kellett
• a versben megfogalmazza, hogy szégyenli minden eddigi bűnét, s Isten jóságára, bocsánatára számít
• a vers alanya Balassi lelke; a lélek „tétova bujdosik, mint madár nagy szélvészben „, s ő kér bocsánatot Istentől
• az 1-5. versszak ostorozó önvádat fogalmaz meg (felsorolja bűneit, hitetlenségét, bevallja: nincs semmi érdeme)
• a 6-10. versszakban könyörög: arra panaszkodik, hogy sok kísértés éri a világban, de ha az Úr segítené őt, ellenállna a kísértésnek – az ember Isten nélkül képtelen ellenállni a világ csábításának
• azzal érvel a bűnbocsánat mellett, hogy Isten „mit használ” azzal, ha őt kárhozatra juttatja; ha az emberek nem vétkeznének, Isten nem lehetne sohasem irgalmas (a 11-15. versszakban érvel a bűnbocsánat mellett)
• Balassi vallásos költészetére jellemző, hogy nem egy általános emberi problémát, hanem saját, egyéni baját viszi az Úr elé: azért kér bűnbocsánatot, hogy megtisztulva házasodhassék
• a versfőkből (a versszakok első betűiből) kiolvasható a Balassi Bálinthé felirat (akrosztikon)
• verselése ütemhangsúlyos
• a 13. versszakban megszólítja saját lelkét (eddig E/3-ban írt róla): „térj azért én lelkem kegyelmes Istenedhez”
• a záróversszakban összefoglalja még egyszer a
• lelki válságot és keserűséget („tusakodván ördöggel”)
• bűnbánó őszinteséget („bűnöm bánkódván”)
• és a lelki megnyugvást, illetve reményét („várván Úr kegyelmét fejemre szent lelkével”)

Adj már csendességet…

• a vers könyörgés (a könyörgés kritériumai: 1.olyanhoz kell szólnia, akinek hatalmában áll teljesíteni a kérést à Isten; 2. tárgya nem mindennapi à lelki nyugalomért könyörög)
• besorolható a himnuszhoz is, melynek típusai: könyörgő, fohászkodó; dicsőítő
• E/2 felszólító módú igealakok sorából áll a költemény à nem egyszerűen kér és könyörög, hanem szinte követel; vagy: csak könyörgésének akar nyomatékot adni
• szerkezete: 1-2. versszak: expozíció – az odafordulást, a könyörgés tárgyát tartalmazza (2. versszak: halmozás: „őrizd, ne hadd, ébreszd” - sürgetés)
• 3-6 versszak: érvelés: miért adjon neki Isten lelki békét
• már a 2. versszakban elkezdi az érvelést: régóta szenved, épp ideje a békés időknek; „Adj már csendességet…”
• az érvelés alapja (ahogyan az előző versben is): Isten irgalmára, jóságára hivatkozik
• nyomós érvként használja azt is, hogy Isten a fiát áldozta őérte: ez nem lehet hiábavaló
• az érvelésnél költői kérdéseket használ (melyekre a válasz Isten kegyelme lehet)
• (ellentét: „irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen”)
• 7-8. versszak megismétli a könyörgést úgy, hogy szinte biztosnak látszik a sikere (ez a rész a legsikerültebb pl. metaforákkal teli)
• versforma: ütemhangsúlyos  (6aI6aI4b    6cI6cI4b)
• felfogható csonka Balassi-strófának (az eredeti: 6aI6aI7b    6cI6cI7b    6dI6dI7b)
• zsoltárparafrázisai az eredeti bibliai szövegek szabad, lírai feldolgozásai (az egyházi szövegekkel szemben a hangsúly itt is a személyességen van) à talán ezért nem váltak a protestáns énekeskönyvek részeivé (kivéve hármat)

lehetséges befejezések

• mennyit, miben változott Balassi vallásos költészete a középkori himnuszköltészethez képest? - összefoglalás a fentiek alapján
• istenes versek a magyar irodalomban pl, Ady költészetében
• mennyire aktuálisak ezek a versek a mai ember számára
• van-e jelentősége Balassi katolizálásának

Ötletek a III. Richárd elemzéséhez - DRÁMA- ÉS IRODALOMTÉTEL

III. Richárdra azt szokták mondani, hogy igazi reneszánsz figura (abban az értelemben, mint a Borgiák, mindenkin átgázol, hogy saját érdekeit érvényesítse). Megöleti testvérét, Clarence-t, és másik fivére gyermekeit, udvarol az özvegy Annának, de amikor révbe ér nála, megmérgezteti, mert a fiatalabb Erzsébetet akarja elvenni. 

A III. Richárd elemzésekor érdekes lehet a karakter külsejének és lelkének viszonyát vizsgálni: vajon III. Richárd azért olyan gonosz, mert „alkalmatlan a szerelemre”, azaz púpos és béna? Mert elbánt vele az élet, ő is elbánik a többiekkel? Vagy a csúf külső a csúf lélek miatt van? Shakespeare korában ez utóbbit gondolták: a csúnya test nem oka, hanem következménye a gonosz léleknek, így valószínűleg ezért sem éreztek részvétet a korabeli nézők Richárd iránt.

Az értelmezés során érdekes lehet még a főhős identitásának kérdése. (Erika Fischer-Lichte elemzi ebből a szempontból A dráma történetében) Richárd meghatározza önmagát: „úgy döntöttem, hogy gazember leszek”. Gazemberként viselkedik, de a világ felé mást mutat: először a testvérének „játszik”, majd Annának a szerelmest, végül a szentet, aki alig akarja elfogadni a koronát. Végig biztosan játssza szerepeit, de amikor eléri célját, és király lesz, kizökken; már nem kell többé gazembernek lennie, így elveszíti saját identitását. Eszerint a „valódi” III. Richárd megszűnik már azelőtt, hogy meghalna a csatatéren. (Fontos, hogy a gonosz Richárdot Richmond, azaz VII. Henrik, I. Erzsébet nagyapja győzi le.)

Nevezetes volt Major Tamás III. Richárd-alakítása 1955-ben. A ’90-es években például Kern András, Gáti Oszkár, Rudolf Péter játszották. 2002-ben Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezte meg Valló Péter a „fekete luxusautós”, mai környezetbe ültetett III. Richárdot, melyet később a Nemzetiben játszottak Kulka János főszereplésével.

Ötletek a Macbeth elemzéséhez - DRÁMA- ÉS IRODALOMTÉTEL

A Macbeth a nagyravágyás és gonoszság, de a gyengeség és a hiszékenység drámája is. Macbeth hisz a boszorkányok jóslatának (találkozás a boszorkányokkal: expozíció), hogy először Cawdor thánja, majd király lesz (főleg, miután az első jóslat teljesül). 

Az alaphelyzet tehát: hogyan valósítja meg Macbeth a jóslatot, vagy hogyan valósul mag a jóslat. Vajon előre meg van írva a sorsunk, vagy mi alakítjuk? Azért lesz Macbeth király, mert ez a sorsa, vagy mert a jóslatot ismerve mindent megtesz, mindenkit megöl érte (ahogy III. Richárd)? Macbeth elmondja feleségének, Lady Macbeth-nek is a jóslatot, aki szerint „meg kell valósítani”: meg kell ölni a királyt, hogy Macbeth lépjen a helyébe. A nő azonban nem tudja megtenni, mert apjára emlékezteti az alvó király. Macbeth viszont megteszi. Véletlenül a helyszínen hagyja a tőrt, és nem mer utána menni. Lady Macbeth szerint a holtaktól és az alvóktól nem kell félni. Biztatja férjét (kicsit a bibliai Évára emlékeztetve), de szidja is gyengesége miatt. A gyilkosság előtt azt mondja Macbeth-nek, ha ő azt fogadta volna meg, hogy megöli a gyermekét, megtenné, mert kötné a fogadalom.

A gyilkosságot az őrökre fogják, akiket Macbeth szintén megöl, a király fiai azonban rosszat sejtve elmenekülnek. Ezután Banquót öleti meg, aki azt a jóslatot kapta, hogy utódai királyok lesznek. Azonban az ő fia, Fleance is elmenekül. Banquo mégis megjelenik az uraknak adott vacsorán, pontosabban a szelleme, akit Macbeth lát, sőt beszél is vele. Lady Macbeth mentegetni próbálja emiatt a vendégek előtt. Macduffot száműzi Macbeth, mert nem jelent meg a vacsorán.

Elmegy a boszorkányokhoz újabb jóslatokért. Az elsőben egy sisakos főt látnak a boszorkák, ami azt jelenti, óvakodjon Macdufftól. A másodikban egy gyermeket – jelentése: Macbeth-et nem bánthatja, kit anya szült. A harmadik – egy gyermek ágakkal – pedig azt jelenti, nem kell aggódnia, amíg a birnami erdő Dunsinane (ahol a vára áll) dombjára nem tér. A jóslattól tartva megöleti Macduff feleségét és kisfiát. A képtelennek tűnő jóslatok sorban valóra válnak. Megindul az erdő (a Macbeth-et támadó katonák ágakkal álcázzák magukat), Macbeth-et pedig megöli Macduff (ez a tetőpont), akit nem anya szült, mert császármetszéssel jött a világra. A megoldás:  a király Malcolm lesz, a megölt király idősebb fia.

Macbeth-en túlnő a feladat, amit teljesíteni akart, nem elég erős, hogy gonosz legyen (pl. szellemet lát) és nem elég gonosz, hogy erős legyen (nem tudja legyőzni az ellenségeit). A férjét a gaztettekre biztató, becsvágyó Lady Macbeth is megőrül és meghal a dráma végére.

A Macbeth-hez sok babona kötődik színházi berkekben. Pl. a Macbeth szó kiejtése színházban szerencsétlenséget hozhat, ezért inkább a skót színdarab elnevezés használatos helyette. Állítólag a darab első előadásán a címszereplőt éles késsel szúrták meg, a későbbiekben is több, a darabban játszó színész balesetet szenvedett, egy amerikai újságíró pedig meghalt, miután rossz kritikát írt az egyik előadásról.

A ’90-es években Kaszás Attila és Stohl András is eljátszották a dráma főszerepét. Nevezetes Alföldi Róbert rendezése a Tivoliban László Zsolt főszereplésével.

A nemzetközi feldolgozások közül talán a japán Kuroszava 1957-es Véres trón című feldolgozása a legérdekesebb, valamint Orson Welles Vudu Macbeth-je (1936), amiben minden színész fekete volt, a cselekmény helyszíne pedig Skócia helyett Haiti.

Janus Pannonius epigrammái – IRODALOMTÉTEL

Janus Pannonius az első színvonalas (és híres) magyar költő
valószínűleg Csezmicén született horvát kisnemesi családba - eredeti neve Csezmiczei János
nagybátyja, Vitéz János vette a kezébe a neveltetését - 11 évre Itáliába küldte tanulni, ahol a fiú felvette a Janus Pannonius nevet; 1. reneszánsz szokás volt egy latin név felvétele a költők körében (pl. Johannes Secundus); 2. Pannonius: Pannóniából való - nem tagadja meg származását; 3. Janus -  János, ill. a kétarcú római istenre, Ianusra való utalás, ő is kétarcú: itáliai és magyar
Itáliában Ferrarában tanult Guarino da Verona iskolájában, majd Padovában járt egyetemre
már Ferrarában elkezdett írni
3 műfajban alkotott:
elégiák (pl. Búcsú Váradtól)
panegürikuszok (azaz dicsőítő költemények) – a leghíresebb tanárához, Guarino da Veronához írta (1073 sor)
epigrammák
epigrammákat már Ferrarában kezdett írni
nem a görögökre jellemző magasztos epigrammák követője volt (az epigramma eredetileg sírfelirat volt  - rövid, tömör; a szerkezete: disztichonos, a végén egy csattanó van – összefoglalás, lényeg, tanulság stb.); Janus a római epigrammaköltészet konvencióit követi; példaképe a római Martialis
már itáliai epigrammáit a tökéletes mesterségbeli tudás jellemzi, a legszemélyesebb verseiben is jelen van a humanista hagyomány
Itáliában több epigrammát is írt származása védelmében, általában költőtársainak címezve pl. Gryllushoz
itt születtek erotikus epigrammái is pl. Mikor ártatlanságát elvesztette, Súlyos és kellemetlen kérdés
gúnyolódó epigrammákat főleg tehetségtelen vagy szintén gúnyolódó költőtársai ellen írt, esetleg nőkről  pl. Szilviához (válaszul arra, hogy szilvia őt nevezi meg gyermeke apjául)
több antiklerikális epigrammája is van, pl. Kigúnyolja Galeotto zarándoklást
Galeotto Marzio a vers „szereplője”, aki Janus barátja volt, tudós humanista, Beatrixszel került Magyarországra
a vers a vallást és a papokat népbutítóknak tartja, a zarándoklatot népámításnak, és megveti Galeottót, mert velük tart, csodálkozik is rajta
a vers csattanója: „mert hívő ember költő nem lehet” (más fordításban: „mert hívő soha nem lehet poéta”)
a mai olvasónak talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy Janus erotikus és antiklerikális epigrammákat írt diákkorában, pedig a későbbiekben pécsi püspök és váradi  kanonok lett
magyarországi epigrammáinak fő kérdése a művelt humanista költő. és a hozzá képest fejletlen ország kapcsolata
Pannónia dicsérete
szembeállítja a múltat és a jelent: ma már Pannóniában is vannak színvonalas költők: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, s most Pannónia is ontja a szép dalokat”; illetve egyetlen színvonalas költő van Pannóniában: ő maga, általa híres Pannónia: a cím átértékelődik a csattanót olvasva:  Pannónia dicsérete Pannonius dicsérete (- a reneszánszban ismét mindennek mértéke az ember, a reneszánsz művész        vállalja és hirdeti tehetségét pl. a középkori festő Isten dicsőségére alkotott, nem volt fontos, ki ő pl. P S mester; a reneszánsz festő aláírja munkáját, sőt ráfesti magát pl. Raffaello, Leonardo)
mint minden epigrammája, ez is disztichonos (nem írt ütemhangsúlyos, csak időmértékes verseket, hiszen eredetileg ezek  a művek latin nyelven íródtak)
Egy dunántúli mandulafáról
a vers elsődleges jelentése: egy természeti jelenség leírása: a mandulafa idő előtt kivirágzik
másodlagos jelentés: egy lírai önarckép, Janus Pannoniusról szól, aki megelőzi korát; értéket teremt, de ez itt még túl korai; dacol a környezetével, ami elpusztíthatja őt, vagy megakadályozhatja a fejlődésben: a téli fagy megöli a kis fa rügyeit
először fogalmazza meg a magyar költészetben a „korán jött ember” küzdelmét a környezetével, illetve azt, hogy hazája kulturálisan el van maradva Európához, illetve hozzá képest is - ezért elvágyódik innen, bár szereti a hazáját (vö. Ady költészetében)
a vers – a humanista hagyományoknak megfelelően - sok antik utalást tartalmaz


befejezés: a Pannónia dicsérete elszavalása

Ötletek a Romeo és Júlia elemzéséhez - DRÁMA- ÉS IRODALOMTÉTEL

Ez a tétel itt is elérhető.

A Romeo és Júlia Shakespeare leglíraibb tragédiája, s az egyetlen, amelyben nem történelmi hősök szerepelnek. Az expozíció: a szolgák viszálykodásából megtudjuk, milyen viszonyban áll egymással a két család. Az alaphelyzet: Romeo és Júlia egymásba szeretnek, viszont Júliát másnak szánják. A bonyodalmak tehát abból fakadnak, hogyan tudják „megvalósítani” szerelmüket az adott körülmények ellenére.

Különböző „szerelmeket” ismerünk meg a darabból. Romeo az első felvonásban még egy Róza nevű lányért epekedik, este, a bálon azonban már Júliáért lángol. A Róza iránti szerelme egy eszményi, petrarcai szerelem, csak ábrándozik az elérhetetlennek és tökéletesnek tűnő Rózáról. A másik „típusa” a szerelemnek Júlia és Páris esete, az érdekek, a család, a társadalom szabályai szerint alakuló kapcsolat. Ez a megszokott, és nem vezet boldog élethez. (Júlia anyja rá a példa.) De: Párisban is van valamiféle szerelem Júlia iránt, hiszen elmegy a sírjához. A harmadik út Romeóé és Júliáé, az övéké az igaz szerelem. Bár – szerelmük története mindössze négy nap – kérdés lehet az is, egymásba vagy a szerelembe szerelmesek.

Elemezhető a darab a szerint is, mi okozza a konfliktust: a szülők viszálykodása (erre a drámában nem kerül sor), a korabeli társadalom hibái, a sors (ahogy erre a prológus is utal: „baljós csillagzatok szülöttei”), a véletlenek (a sírjelenetben – a dráma tetőpontján csak pillanatok választják el a tragédiát a boldog befejezéstől)?

A többi szereplő közül érdemes hosszabban elemezi Tybaltot, akinek fontos a bosszú és a becsület (a saját értelmezésében), a mindig békítő szándékú Benvoliót (neve jóakarót jelent) és Mercutiót (neve Mercuriusra, az istenek hírvivőjére utal), aki a „művész”, az igazságok megmondója is a darabban, kicsit olyan szerepben, mint a bolondok.

Boncolgatni lehet még az elemzés során a véletlenek szerepét (Romeo Tybalt és Mercutio közé ugrik, ezért kap a barátja halálos sebet; Romeo nem kapja meg időben az üzenetet; Júlia későn ébred fel a kriptában stb.), a tettek indítékait (Romeo felindulásból öli meg Tybaltot, de meg kell tennie azért is, mert ha nem bosszulja meg legjobb barátja halálát, nem igaz barát, így igaz szerelmes sem lehetne).

Népszerű feldolgozása a történetnek Zeffirelli 1968-as és Buz Luhrmann 1994-es filmje. Ez a történet ihlette Bernstein West Side Storyját is. A 19. században Gounod operát, Berlioz szimfonikus költeményt, a 20. században Prokofjev pedig balettet komponált a műből. Csajkovszkij is feldolgozta.

Romeo volt magyar színpadon pl. Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Sztankay István, Júlia pedig Tolnay Klári, Ruttkai Éva, Törőcsik Mari, Gregor Bernadett. Érdekes rendezés Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter És Rómeó és Júliája (2000.), amelyben minden szerepet ők játszanak.

Röviden a reneszánsz drámáról és színházról - DRÁMATÉTEL

Pár mondat a reneszánszról

A reneszánsz az európai művelődéstörténetnek (körülbelül) az 1300-as évektől az 1500-as évekig terjedő korszaka. Stílusirányzat, korstílus. A magyar elnevezés francia eredetű, az olasz elnevezést (‘la rinascita’) Vasari használta először, jelentése: újjászületés. (Ezt a kifejezést sokszor úgy értelmezik, hogy a középkor alacsonyabb életminősége után az ember egy gazdagabb és színesebb kultúrát fedez fel az antikvitásban, és ez a „régi” kultúra születik újjá. Egy másik megközelítés szerint az ember „születik újjá”: míg a középkori világkép szerint az ember elsősorban teremtmény és mindent valamilyen módon Istenhez kapcsol, addig a reneszánsz ember inkább teremtő, világképe középpontjában inkább az én áll. Persze a két álláspont összefügg, hiszen az antik kultúra követéséből következik az énközpontúság.) Míg a középkori emberre a kollektív szellemiség volt jellemző, a reneszánszban az egyes ember fontos.

A reneszánsz Vasari szerint három korszakra osztható:

trecento (az 1300-as évek; központja: Siena és Firenze; quattrocento (az 1400-as évek;központja Firenze és Észak-Itália ; cinquecento (az 1500-as évek; központja Róma)

A reneszánszban újra „minden dolgok mértéke az ember”. (Pl. ld. építészet – Pitti palota – emberközpontú; előtte a gótikus katedrálisokban az ember parányinak érezte magát Istenhez képest.)

A reneszánsz idején jelenik meg a humanizmus. Jelentése: emberközpontúság (mint erkölcsi kategória), ugyanakkor az antik kultúra értékeihez való visszatérést és annak utánzását is jelenti.

A reneszánsz végén jellemző a tiltakozás a kereszténység alapeszményeitől eltávolodó római egyház ellen: reformáció.

Művészetek a reneszánszban

A képzőművészetben felfedezik a perspektívát és a kormozást, satírozást (Leonardo). Alkotók: pl. Michelangelo: Dávid; Mózes; Sixtus-kápolna; Leonardo: Mona Lisa, Az utolsó vacsora. Brunelleschi kupolát épít. 

Az irodalomban Boccaccio Dekameronját fontos említeni (a novella kevéssé népszerű, új műfaj ebben a korban), illetve Petrarca szonetteket tartalmazó Daloskönyvét.

Magyarországon a reneszánsz Mátyás király udvarában virágzott, majd Báthory erdélyi fejedelemében. Reneszánsz költőink: Janus Pannonius (ő a humanista szokásoknak megfelelően még latinul írt), Balassi Bálint. Balassi nevelője, Bornemissza Péter nevéhez fűződik a Tragédia magyar nyelven az Szophoklész Elektrájából c. drámafordítás és –átdolgozás.

A reneszánsz drámák forrásai

A reneszánsz a drámák terén is – főként eleinte – az antik művekből merít. Tudjuk, hogy a XV. század végén például a ferrarai herceg Plautus egyik komédiáját újíttatta fel, Rómában pedig Pomponius Laetus humanista tudós Seneca Phaedráját állíttatta színpadra (állítólag ez volt az első újkori tragédia-előadás). Mivel a reneszánsz leginkább a gazdag itáliai kereskedő- és bankárvárosokban (pl. Velence, Firenze, Ferrara, Siena) virágzott, nem az ókori görög, hanem a latin nyelvű római kultúrát tekintették követendő példának.) A drámák már nem vallási jellegűek, mint a középkorban.

Színházépület, díszlet

Míg a középkori színházra az egymásmellettiség (szimultaneitás) volt jellemző – a közönség vonult a stációk, színpadok előtt, mint egy múzeumban -, addig a reneszánsz színházat az egymásutániság (szukcesszió) jellemezte; a cselekmény „vonul”, mozog a néző előtt; egyre több a „benti”, zárt színház.

Próbálták utánozni a római színház scenae fronsát (a játéktér mögötti fal), ez vezetett a „fürdőkabinszínpad” kialakulásához. Több (kb. 5) fakeretre festett vásznakat erősítettek, melyek függönyként is szolgálhattak. A színészeknek figyelniük kellett, hol játszanak a festett háttér előtt, hogy ne rontsák el a díszlet térhatását. 

Serlio a XVI. század közepén egyendíszleteket festett: a tragédiához palotát, a komédiához utcarészletet, a pásztorjátékhoz erdei tájat. Egyik kortársa (Barozzi da Vignola) pedig 5 db 3 oldalú hasábot állított a színpadra, minden oldalukon más-más képpel – ezeket forgathatták, ha gyorsan változtatni akarták a színhelyet. (Mindegyik megoldás kissé ahhoz hasonló, mintha festett paravánok lennének a színpadon.)

A reneszánsz idején a fényűző fejedelmek pártolták a színházat, voltak udvari és városi polgári színházak is. A polgárság egyre kevésbé ért rá napközben szórakozni, így a színház egyre inkább esti szórakozás lett, s egyre inkább egy zárt teret kívánt. A reneszánsz színházak közül kiemelkedő a vicenzai Teatro Olimpico, ami Palladio és Scamozzi építészek munkáját dicséri. A építésre a megbízást egy tudósokból és művészekből álló szövetség adta (olimpiai Akadémia). A scenae fronson a görög mintának megfelelően 3 kapu van, s ezeken benézve perspektivikus teret látunk (itt azonban játszani nem lehetett). Az építéshez, díszítéshez leginkább fát és festett gipszet használtak. A nézőtér lépcsőzetes volt. 

Hasonló színház épült a Mantova melletti Sabbionetában is. Illetve Pármában, a Farnese család birtokán. Ők egy lovagtermet alakíttattak át színházzá. Az első előadás a Mars és Mercurius címet viselte, s állítólag a színházat vízzel árasztották el a tengeri jelenetekhez, és gépek is segítették már a színpadtechnikát. Mindhárom színház még ma is áll. 

A komédia mellett egyre népszerűbbé válik a reneszánsz idején a szintén szerelmi témájú pásztorjáték (pl. Tasso Amintája vagy Balassi Bálint Szép magyar komédiája).

A kor komédiaírói közül kiemelkedik Ariosto és Machiavelli. (Utóbbi A fejedelem című államelméleti művéről is ismert, amely a reneszánsz egyik meghatározó írása.)

Ötletek Shakespeare Szentivánéji álom című komédiájának elemzéséhez - DRÁMA- ÉS IRODALOMTÉTEL

A Szentivánéji álomban több szinten zajlanak az események. A „kerettörténet”: Theseus, Athén uralkodója és Hippolyta esküvőjükre készülnek. Ők képviselik a város törvényeit. A IV. felvonásban Theseus megtalálja a két szerelmespárt az erdőben, és engedélyezi a házasságukat. A szerelem a városon belül csak házassággal és az „engedélyezett” személlyel valósulhat meg, Theseus törvényesíti tehát a fiatalok szerelmét. 

A darab elején Egeus panaszkodik Theseusnak, hogy lánya, Hermia nem az általa kiszemelt Demetriushoz, hanem Lysanderhez akar feleségül menni. (expozíció) Mivel sem Egeus, sem az uralkodó nem engedélyezi ezt, Hermia és Lysander megszöknek a törvények elől az erdőbe, ahol már azok nem érvényesek. Demetrius is utánuk szökik, ő is szereti Hermiát, őt viszont Heléna szereti, aki szintén követi őket. Az alaphelyzet tehát: egy szerelmi négyszög, illetve Oberon és Titánia „harca”.

Az uralkodó (Athén) és a fiatalok mellett megjelenik egy harmadik szint: a tündérek, csodalények világa. Az ő területük az erdő, ahol képesek beleszólni mások sorsába. Oberon a csodavirág levével megbűvöli Titániát, aki így az első lénybe szeret bele, akit meglát: a szamárrá változott Ziubolyba. Lysandert és Demetriust is elvarázsolja Puck, Oberon szolgája. Ezután mindkettő Helénába lesz szerelmes, aki ezt gúnyolódásnak véli. Hermia viszont dühös Lysanderre és az „áruló” Helénára is. A varázslat identitászavart okoz mindenkinél. („Nem Hermia vagyok? S te nem Lysander?) Erika Fischer-Lichte A dráma története című könyvének értelmezése szerint a fiatalok az átmenet rítusát élik meg. Az életük alapjaiban megváltozik. 1. az elválás fázisa: szakítanak addigi életükkel, a városból az erdőbe mennek; 2. küszöb- vagy transzformáció fázis: megváltoznak az addigi szerepek, újra kell értékelniük, gondolniuk önmagukat (pl. a két lánynak addigi barátságukat); 3. betagozódás fázisa: elindul az élet az új szerepek szerint (pl. Demetrius és Heléna összeházasodnak). 

Az erdőben próbálnak a mesteremberek (Zuboly, Vackor, Orrondi, Dudás, Gyalu, Ösztövér) az esküvőre. Próbájuk a korabeli szokásokat idézi: a színjátszásban amatőr mesteremberek előadnak egy darabot. Itt: Pyramus és Thisbe tragikus történetét.  (Színház a színházban. A mesteremberek a színház negatív példái: nem hagyják képzelődni a közönséget, folyton figyelmeztetik őket, hogy amit látnak, nem valóság.) A szerelmek közül egyedül Zubolyé és Titániáé nem teljesül be: a két fél között olyan nagy a különbség, hogy közöttük a szerelem nevetség vagy álom tárgya lehet csupán. A Shakespeare-drámákban soha nem teljesedik be szerelem különböző társadalmi osztályok tagjai között.

vázlatosan: 

Theseus és Hippolyta –hercegi pár, Athén, a törvényesség képviselői; összeházasodnak, és mások frigyét is ők szentesítik

Oberon és Titánia – tündérek, ők az erdőben uralkodnak; Oberon varázslattal irányítja mások szerelmét; végül kibékülnek

Hermia és Lysander, Heléna és Demetrius – nemes athéni ifjak, egy átalakuláson mennek át, sorsukat kevéssé tudják irányítani (Theseus törvényei, Oberon varázslatai!)

Zuboly és Titánia – nevetséges, nem megvalósítható szerelem (Titánia részéről csak álom, később kétségbe vonja, hogy megtörtént-e)

Pyramus és Thisbe – tragikus szerelmi történet a mesterek előadásában, mely az előadás módja miatt komikussá válik

A darab végén Puck, Oberon szolgája monológjában arra utal, hogy talán az egész, amit itt láttunk, csak álom és káprázat („ha mi árnyak nem tetszettünk”, az álom meglepett,/S tükrözé e képeket”, „E csekély, meddő mesét,/Mely csak álom, semmiség”). Puck másik neve, Robin utalás a középkori kenetárus jelenet Robinjára (aki az idős árus feleségét elcsábítja), illetve Robin Hoodra.

A Nemzeti színpadán emlékezetes Puck volt Blaha Lujza. ’72-ben Peter Brook rendezésében adta elő a darabot a Royal Shakespeare Company Budapesten. Emlékezetes előadás volt Csányi János rendezése ’94-ben, amikor a nézők hintákon ültek, illetve Karin Beier rendezése Düsseldorfban (’95), ahol 9 nyelven beszéltek a szereplők – minden színész az anyanyelvén. Zenei feldolgozások: Purcell: The Fairy Queen, Mendelssohn: Szentivánéji álom-nyitány, Britten: Szentivánéji álom (opera).