Néhány jó ötlet az „apa József Attila költészetében" témához - IRODALOMTÉTEL

Bevezetésként

• a "Mama" fontos szerepet játszik József Attila költészetében, de az apa figurája is nagyon érdeke
• József Áron elhagyta a családját (feleségét és három gyermekét), amikor József Attila még kicsi volt; azt mondta, Amerikába megy dolgozni, és majd visszajön értük, ehelyett azonban Romániába ment, ahol új családot alapított
• József Attila a szüleit több versében is megemlíti (pl. A Dunánál), fontos volt számára, hogy ő kiknek a „folytatása”, ha nem is ismerte az apját; több versében is utal a szüleihez kapcsolódó csalódottságára, arra, hogy apja elhagyta, anyja állami gondozásba adta, s anyja halálát is úgy élte meg, mintha a „Mama” becsapta, szándékosan elhagyta volna őt

• az apa-fiú kapcsolatra utalás több versében megjelenik, mintha mindig kereste volna azt, akire felnézhetne, mint egy apára

 
A feleletben néhány apaverset kell bemutatni

• korai verseiben például Juhász Gyulát (Szeged alatt) és Ady Endrét (Ősapám) említi így; (József Attila első kötetéhez Juhász Gyula írt előszót); az Ősapám utolsó sorai: „rám néz, szemembe, kezet fog velem,/ bús apa bús fiával csendesen” - természetesen nem csak az apa utáni vágy, hanem a költő példaképek előtti tisztelet és elismerés is megjelenik ezekben a versekben

• ez jellemző a Thomas Mann üdvözlése című versre is: egy hasonlattal kezdődik: úgy várja Thomas Mannt, mint egy gyerek az apját este, hogy mesét mondjon  és elűzze  a félelmét; bár a vers eleje egy apa-fiú képre épül, tovább olvasva már inkább mint írót, mint szellemi társat – akire felnéz – méltatja Thomas Mannt: „Te jól tudod, a költő sose lódít:/ az igazat mondd, ne csak a valódit; a vers záró sora: „fehérek közt egy európait” – hangsúlyozza, nem csak egy biológiai értelemben vett embernek, hanem művelt embernek, a kultúra hordozójának tartja a német írót

• a Magad emésztő című vers Babits Mihályhoz szól; Németh László negatív kritikája József Attila Tiszta szívvel című verséről a Nyugatban jelent meg, amiért a költő Babitsra, a Nyugat főszerkesztőjére neheztelt, s ennek hangot is adott; a Magad emésztő tulajdonképpen egy bocsánatkérő vers: bánja már a múltban történteket, s arra vágyik, hogy Babits is enyhüljön  meg, arra vágyik, hogy olyan viszonyban legyenek, mint egy mester és egy tanítvány, mint egy apa és egy fiú; a vers záró sorai: „leintenél, mint az öregebb,/ mint az apám/ s én bosszankodnék, de nem mondanám”

 Zárásként

• mondd el a véleményed, szerinted mennyire befolyásolta József Attila költészetét az apa hiánya, ha nem így alakul a gyermekkora, vajon akkor is ilyen verseket írt volna költőtársaihoz?
• ezek valóban "apaversek", vagy inkább költői példaképekhez szólnak?
 

 

HOGYAN ELEMEZZÜNK VERSET? VI. - rímek, alakzatok

Ez a tétel itt is elolvasható.
 

A rímeket, illetve a rímfajtákat könnyű felismerni, ám önmagában nem sok értelme van, ha a verselemzés során megjegyzem például, hogy ez most egy keresztrím. A formai dolgokat a jelentéshez, az értelmezéshez kell kapcsolni. 

Érdemes arra figyelni, melyik szó melyikkel rímel. Pl. Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versében az eleségem a feleségemmel rímel, ezzel egy kicsit  komikus hatást ér el a költő, és megkérdőjelezi, valóban értékesek-e azok a dolgok, amelyeket birtokol; főleg, hogy az eleség szót használja, nem az ételt vagy valamilyen más szót, kifejezést.

Rímfajták, rímképletek pl. abab keresztrím, aabb páros rím, abba ölelkező rím; hím- vagy nőrím (a hímrím emelkedő, a nőrím ereszkedő pl. –U); tiszta rím vagy asszonánc; sorvégi rím vagy belső rím. Az asszonánc olyan rím, amelyben csak a magánhangzók egyeznek. Néhány verstankönyv külön említ spanyol asszonáncot (csak a magánhangzók azonosak), illetve magyar asszonáncot (a magánhangzók egyezése mellett a mássalhangzók egymás zöngés-zöngétlen párjai pl. csend - ment)

Vannak olyan művek, amelynek nagyon bravúros a rímelése. Ilyen Dante tercinákban írt Isteni színjátéka. (Hogy a mű magyarul is "isteni", Babits Mihály fordításának köszönhető.) A tercina rímképlete aba bcb cdc ded ... Akkor érdemes kitérni rá, amikor a hármas szám szerepéről beszélünk a műben. Babits Mihály Új leoninusok című versében a cím a formára utal. A leoninusok rímelő disztichonok (a cím magyarázatánál ki lehet térni a jelentésére, illetve az antik versformák szerepére Babits költészetében, arra, hogy a disztichonok itt is egy epigrammává állnak össze egy "csattanóval", azaz a leglényegesebb gondolattal a vers végén).

Ha a rímek és a strófák sokféleségét egy művön keresztül szeretnéd tanulmányozni, olvasd el Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen vagy Dsida Jenő Miért borultak le az angyalok Viola előtt című művét!

A költői alakzatok és szerepük
 

A költői alakzat valamilyen nyelvi forma, amely általában kiemel egy fontos dolgot a műből, és ehhez sokszor nem csak a szavak jelentését, hanem a "formáját" is használja. Az alakzatok két nagy csoportja: az ismétlések (pl. halmozás, fokozás, alliteráció, anafora, refrén, polisyndeton – kötőszóismétlés -, figura etymologica) és az ellentétek (pl. paradoxon, oximoron)

A halmozásban az egymást követő szavak, kifejezések valamiben hasonlóak, például ugyanaz a szófajuk vagy hasonló vagy egymáshoz kapcsolódó a jelentésük. A polisyndeton, azaz kötőszóismétlés is tekinthető halmozásnak (kötőszóhalmozás).

"A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!"

József Attila: A Dunánál

A fokozás (görög szóval klimax) esetében a felsorolt szavak között intenzitásbeli különbség van. Pl. megy, rohan, száll. Ha a jelentés egyre kevésbé intenzív, szokás csökkenésről (antiklimax) beszélni. 

Alliterációról akkor beszélünk, ha egymást követő szavak ugyanazzal a betűvel kezdődnek. Pl. kedden korán kelek.

Az anafora sor eleji ismétlést jelent, a refrén pedig egy olyan szövegrész, amely a versszakok végén megismétlődik. Sokféle, érdekes szerepe lehet. Például Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versében minden versszakban valami olyasmiről ír, amit sajnál otthagyni, a refrén viszont ("Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!" - ford. Áprily Lajos) nem kesereg a búcsú, a hátrahagyott dolgok miatt, hanem előre néz, izgatottan várja azt, ami jön. Arany János Ágnes asszony című balladájában pedig a refrént ("Oh! irgalom atyja, ne hagyj ")nem mindig ugyanaz mondja, és nem is mindig ugyanazt jelenti, egy árnyalatnyit mindig változik a jelentése a ballada során.

A figura etymologica tőismétlést jelent. Felhívja a figyelmet egy kifejezésre, kiemeli. Pl. "halálnak halálával halsz" (Halotti beszéd), azaz nem csak egyszerűen meghalsz, hanem rettenetes módon, az életnek írmagja sem marad utánad stb. 

A paradoxon olyan ellentét, amely egy lehetetlen dolgot fogalmaz meg. Pl. "Gyűlölök és szeretek". (Catullus) A két érzés egymással ellentétes, nem érezhetjük egyszerre. Legalábbis a logika szabályai szerint. A valóságban a gyűlölet és a szeretet néha nagyon közeli érzések is lehetnek. Ezt kell kifejteni a vers értelmezése során kiindulva a paradoxonból.

Az oximoron hasonló a paradoxonhoz, de kicsit könnyebben felismerhető, mert egy jelzős szerkezetről van szó. Pl. keserű méz, forró jég. (Néhány szakkönyv két ellentétes szóként definiálja, nem szűkíti le ennyire.)

lásd még: a bevezetés; a cím; a műfaj; a szerkezet; a verselés

HOGYAN ELEMEZZÜNK VERSET? II. A cím

Ez a tétel itt is elolvasható.

Mit írjunk a címről?

A cím lehet egy idézet vagy utalás egy másik műre, ilyenkor le kell írni, honnan származik, mit jelent; a vers általában az idézett műből fejt ki valamit, vagy éppen ellentétes álláspontot képvisel, esetleg annak változásáról ír.

Például:

Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című verse az ószövetségi Salamon szavaira utal   ("Itt az írás, forgassátok/ Érett ésszel, józanon,/ S benne feltalálhatjátok/ Mit tanít bölcs Salamon:"); a latin cím jelentése: hiábavalóságok hiábavalósága, és a Kölcsey-vers "tételmondata" is ez: "Mind csak hiábavaló!", ezt fejti ki, próbálja igazolni szinte minden versszakban.

Babits Mihály Miatyánk című verse újraírja az ismert imát, az ismert szöveg sorai közé ékelt újabb sorokból kiderül, az ember a háborúban nem pontosan úgy imádkozik, nem pontosan arra vágyik, mint békében, s nem is tud olyan jó lenni: a háború mindent átértékel, még a legalapvetőbb, legmindennapibb dolgokat, így ezt az imádságot is.

Sokszor megváltozik egy verscím (érdemes leírni, mi volt az eredeti, miért változtatta meg a költő, mást jelent-e így)

 

Például:

Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének eredeti címe: Ősz; Kazinczy javaslatára változtatta meg Berzsenyi (így a cím egy folyamatra, nem egy állapotra utal).

Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című verse pedig eredetileg az Egy tulipánthoz címet viselte (az eredeti cím  - egy metafora - a vers megszólítottját, az új pedig magát a megszólítást helyezi középpontba).

Kölcsey Ferenc a Zrínyi dalának először a Szobránci dal címet adta.

A cím „elemzése”

Például:

Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című verse kapcsán leírhatod, mi jut eszedbe a cím két szaváról: az őszről és a reggeliről (az ősz a legtöbb irodalmi műben az elmúlással hozható kapcsolatba, az aratás, a betakarítás ideje; a reggeli viszont egy új nap kezdete, az erőgyűjtés ideje).

Egy másik Kosztolányi-vers, a Boldog, szomorú dal  címe egy paradoxon;  jelzi, hogy a versre ambivalens érzések jellemzőek; erre fel lehet építeni az egész mű elemzését: mi teszi boldoggá a lírai ént, és miért lehet szomorú; hogy érezheti egyszerre mindkettőt; melyik érzés az erősebb stb.   

Műfajmegjelölő cím 

Sok verscím elárulja a műfajt is; ilyenkor le lehet írni, mi jellemző  az adott műfajra, s ebből mi, hogyan érvényesül ebben a versben; valóban megfelel-e a vers a címben megjelölt műfajnak.

Például:

Kölcsey Ferenc: Himnusz - a himnusz az óda egyik altípusa; magasztos, emelkedett hangvételű, Istenhez vagy valamilyen isteni személyhez szól; lehet dicsőítő (mint például Assisi Szent Ferenc Naphimnusza) vagy fohászkodó, ahogy Kölcsey műve is; le lehet írni az elemzésben, hogyan látja Kölcsey a haza, a nemzet sorsát - ebben a helyzetben már csak Isten áldása, szánalma segíthet.

Vörösmarty Mihály: Szózat - szintén az ódai műfajok csoportjába tartozik a szózat, de nem Istenhez szól; már az első versszak metonímiájából ("ó, magyar" - egyes számot használ a többes szám helyett, de az egész magyarságra vonatkozik a felhívás) kiderül, kik a megszólítottak.

Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című műve a címe alapján lehetne episztola, azaz költői levél; ez a cím azonban félrevezethet, ha végigolvassuk a verset, rájövünk, hogy valójában egy elégiáról van szó.

Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz - az elégiának megfelelően szomorú, borongós a hangulata, az elemzésben leírhatod, hogy miért.

Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös kulcshoz - a vers a szerelmes dalok jellemzőit mutatja.

József Attila Óda és Radnóti Miklós Tétova óda című verse is óda, de mindkettő eltér kicsit a klasszikus hagyományoktól. Az első úgy dicsőíti szerelmét, hogy testének olyan részeiről is szerelemmel ír szépnek mutatva azokat, amiket egyébként gusztustalannak találunk ("Az örök anyag boldogan halad/ benned a belek alagútjain/ és gazdag életet nyer a salak/ a buzgó vesék forró kútjain!"). A Radnóti-óda címének érdekessége pedig az, hogy az emelkedett hangulatú óda műfajához nem illene a tétovaság. Az elemzésben kifejtheted, mi vagy ki tétova ebben a versben: a lírai önmaga miatt vagy abban bizonytalan, hogy a szeretett nőről nem tud magasztos verset írni? stb.

Weöres Sándor egyik verse a Vásári népballada címet viseli; nemcsak a vers, már a cím is a műfaj paródiája, hiszen a népballadának nem ismert a szerzője.

A cím sejteti a műfajt 

Ez megtévesztő is lehet; például a felületes verselemző az alábbi műveket a címeik alapján sorolhatná akár az ódához is.

Például:

Janus Pannonius: Gryllushoz (epigramma)

Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (elégia)

Szapphó: Aphroditéhoz (himnusz)

Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (a cím episztolát, esetleg ódát sejtet, de a versben legerősebb az elégikus vonás)

Sajátos vonások 

például:

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Pannónia vagy sokkal inkább Pannonius dicsérete ez az epigramma?)

Az Ady-versek címe legtöbbször három szóból áll.

Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című kötetében a versek első sora a cím (azaz nincs „igazi” cím).

Shakespeare szonettjeinek nincs címe (sorszámozottak) pl. LXXV. szonett 

József Attila utolsó néhány versének valójában nincs címe, mert nem adott nekik a költő, nem jelentek meg a költő életében ezek a versek (ez vitákat is szülhet, például tisztázatlan, hogy József Attila egyik utolsó versének címe Karóval jöttél vagy Kóróval jöttél helyesen); általában az első sort emlegetjük címként.

Sok Balassi-vers címe alatt található egy úgynevezett nótajelzés. A nótajelzés egy ismert ének címe, amelynek dallamára az adott vers is elénekelhető.

lásd még: a bevezetés; a műfaj; a szerkezet; a verselésről; rímek,alakzatok