Ez a tétel itt is elolvasható.
Mit írjunk a címről?
A cím lehet egy idézet vagy utalás egy másik műre, ilyenkor le kell írni, honnan
származik, mit jelent; a vers általában az idézett műből fejt ki valamit, vagy
éppen ellentétes álláspontot képvisel, esetleg annak változásáról ír.
Például:
Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című verse az
ószövetségi Salamon szavaira utal ("Itt az írás,
forgassátok/ Érett ésszel, józanon,/ S benne feltalálhatjátok/ Mit tanít bölcs
Salamon:"); a latin cím jelentése: hiábavalóságok hiábavalósága, és a
Kölcsey-vers "tételmondata" is ez: "Mind csak
hiábavaló!", ezt fejti ki, próbálja igazolni szinte minden versszakban.
Babits Mihály Miatyánk című verse újraírja az
ismert imát, az ismert szöveg sorai közé ékelt újabb sorokból kiderül, az ember
a háborúban nem pontosan úgy imádkozik, nem pontosan arra vágyik, mint békében,
s nem is tud olyan jó lenni: a háború mindent átértékel, még a legalapvetőbb,
legmindennapibb dolgokat, így ezt az imádságot is.
Sokszor megváltozik egy verscím (érdemes leírni, mi
volt az eredeti, miért változtatta meg a költő, mást jelent-e így)
Például:
Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének
eredeti címe: Ősz; Kazinczy javaslatára változtatta meg Berzsenyi (így a
cím egy folyamatra, nem egy állapotra utal).
Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című
verse pedig eredetileg az Egy tulipánthoz címet viselte (az eredeti
cím - egy metafora - a vers megszólítottját, az új pedig magát a
megszólítást helyezi középpontba).
Kölcsey Ferenc a Zrínyi dalának először a Szobránci
dal címet adta.
A cím „elemzése”
Például:
Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című verse
kapcsán leírhatod, mi jut eszedbe a cím két szaváról: az őszről és a reggeliről
(az ősz a legtöbb irodalmi műben az elmúlással hozható kapcsolatba, az aratás,
a betakarítás ideje; a reggeli viszont egy új nap kezdete, az erőgyűjtés
ideje).
Egy másik Kosztolányi-vers, a Boldog, szomorú dal
címe egy paradoxon; jelzi, hogy a versre ambivalens érzések jellemzőek;
erre fel lehet építeni az egész mű elemzését: mi teszi boldoggá a lírai ént, és
miért lehet szomorú; hogy érezheti egyszerre mindkettőt; melyik érzés az
erősebb stb.
Műfajmegjelölő cím
Sok verscím elárulja a műfajt is; ilyenkor le lehet
írni, mi jellemző az adott műfajra, s ebből mi, hogyan érvényesül ebben a
versben; valóban megfelel-e a vers a címben megjelölt műfajnak.
Például:
Kölcsey Ferenc: Himnusz - a himnusz az óda
egyik altípusa; magasztos, emelkedett hangvételű, Istenhez vagy valamilyen
isteni személyhez szól; lehet dicsőítő (mint például Assisi Szent Ferenc Naphimnusza)
vagy fohászkodó, ahogy Kölcsey műve is; le lehet írni az elemzésben, hogyan
látja Kölcsey a haza, a nemzet sorsát - ebben a helyzetben már csak Isten
áldása, szánalma segíthet.
Vörösmarty Mihály: Szózat - szintén az ódai
műfajok csoportjába tartozik a szózat, de nem Istenhez szól; már az első
versszak metonímiájából ("ó, magyar" - egyes számot használ a
többes szám helyett, de az egész magyarságra vonatkozik a felhívás) kiderül,
kik a megszólítottak.
Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című
műve a címe alapján lehetne episztola, azaz költői levél; ez a cím azonban
félrevezethet, ha végigolvassuk a verset, rájövünk, hogy valójában egy
elégiáról van szó.
Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz - az
elégiának megfelelően szomorú, borongós a hangulata, az elemzésben leírhatod,
hogy miért.
Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös
kulcshoz - a vers a szerelmes dalok jellemzőit mutatja.
József Attila Óda és Radnóti Miklós Tétova
óda című verse is óda, de mindkettő eltér kicsit a klasszikus
hagyományoktól. Az első úgy dicsőíti szerelmét, hogy testének olyan részeiről
is szerelemmel ír szépnek mutatva azokat, amiket egyébként gusztustalannak
találunk ("Az örök anyag boldogan halad/ benned a belek alagútjain/ és
gazdag életet nyer a salak/ a buzgó vesék forró kútjain!"). A
Radnóti-óda címének érdekessége pedig az, hogy az emelkedett hangulatú óda műfajához
nem illene a tétovaság. Az elemzésben kifejtheted, mi vagy ki tétova ebben a
versben: a lírai önmaga miatt vagy abban bizonytalan, hogy a szeretett nőről
nem tud magasztos verset írni? stb.
Weöres Sándor egyik verse a Vásári népballada címet viseli; nemcsak a
vers, már a cím is a műfaj paródiája, hiszen a népballadának nem ismert a
szerzője.
A cím sejteti a műfajt
Ez megtévesztő is lehet; például a felületes
verselemző az alábbi műveket a címeik alapján sorolhatná akár az ódához is.
Például:
Janus Pannonius: Gryllushoz (epigramma)
Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (elégia)
Szapphó: Aphroditéhoz (himnusz)
Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (a
cím episztolát, esetleg ódát sejtet, de a versben legerősebb az elégikus vonás)
Sajátos
vonások
például:
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Pannónia
vagy sokkal inkább Pannonius dicsérete ez az epigramma?)
Az Ady-versek címe legtöbbször három szóból áll.
Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai
című kötetében a versek első sora a cím (azaz nincs „igazi” cím).
Shakespeare szonettjeinek nincs címe (sorszámozottak)
pl. LXXV. szonett
József Attila utolsó néhány versének valójában nincs
címe, mert nem adott nekik a költő, nem jelentek meg a költő életében ezek a
versek (ez vitákat is szülhet, például tisztázatlan, hogy József Attila egyik
utolsó versének címe Karóval jöttél vagy Kóróval jöttél
helyesen); általában az első sort emlegetjük címként.
Sok Balassi-vers címe alatt található egy úgynevezett
nótajelzés. A nótajelzés egy ismert ének címe, amelynek dallamára az adott vers
is elénekelhető.
lásd még: a bevezetés; a műfaj; a szerkezet; a verselésről; rímek,alakzatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése