Hiába vagy tehetséges szakács, néha
azért kellenek jó ötletek és receptek. Kicsit a verselemzés is ilyen: szükség
van egy jó receptre, amit követhetsz, és ötletességre is, hogy ne legyen
sablonos, amit írtál, és tényleg kiderüljön, miről szól neked a vers.
A "saját vélemény" azonban
lehet nagy melléfogás is. Például ha azt írom Arany János Tetemre hívás című balladáját
elemezve, hogy Kund Abigél leszúrta Bárczi Benőt: hiba. Azt sem írhatom, hogy a
Nemzeti dal szerelmes vers.
Ezek nem szubjektív dolgok.
Azt is leírhatod, hogy neked nem
tetszik az a vers, amit elemezned kell, de akkor indokold meg, hogy miért nem!
A következő recept szempontokat
sorol fel, ahhoz, hogyan elemezzünk verset. Nem lehet minden versről írni
mindegyik szempont alapján, de - remélem - legtöbbször szinte mindegyik
használható.
Jó elemzést!
A
bevezetés
Fontos, hogy a bevezetés és a befejezés együttesen sem
legyen hosszabb a tárgyalásnál, azaz a téma
kibontásánál. (A bevezetés és a tárgyalás, illetve a tárgyalás és a befejezés
között nem kell kihagyni egy sort. Viszont az is lényeges, hogy ne csak ezt a
három nagy egységet írd külön bekezdésbe, hanem mindegyikben minden új
gondolatot.)
Klasszikus hiba (és unalmas is) azzal kezdeni egy
verset, hogy mikor született a költő.
Miről lehet mégis írni? Néhány ötlet:
A vers és a
kor viszonya, amelyben született
Például:
Petőfi Sándor: Nemzeti dal (a '48-as forradalom
buzdító verse)
Batsányi János: A franciaországi változásokra
(reagál az 1789-es párizsi eseményekre - a vers keltezéséből kiderül)
Kölcsey Ferenc: Himnusz; Vörösmarty Mihály: Szózat
(idő- és értékszembesítő költemények – ez a szemlélet általában jellemző az
adott kor lírájára, írd le röviden, miért, mi ennek a történelmi háttere)
A vers és az
adott korstílus/stílusirányzat kapcsolata
például:
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve (Rousseau
eszméit idézi — felvilágosodás, szentimentalizmus)
Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly
(klasszicista óda, azaz két részből áll, egy leíró részből, a piktúrából, és
egy rövidebb, gondolati részből, a szentenciából; a klasszicizmus jellemzői,
hatása nem csak a formában jelennek meg, hanem a vers gondolatai között is: pl.
a babona, az egyház tanainak szembeállítása az értelemmel; a tárgyalásban az
erre vonatkozókat lehet értelmezni)
A vers
keletkezésének körülményei
Például:
A Szeptember
végén Petőfi koltói nászútján született (a tárgyalásban ki lehet fejteni:
szerelmes versről van szó és/vagy ez egy vers az elmúlásról).
A vers
elhelyezése az életműben (időrend vagy téma szerint)
Például:
A Talán eltűnök hirtelen József Attila utolsó
verseinek egyike (számadás, félelem a haláltól?)
Balassi verseit három csoportra szokták osztani témáik
szerint (vitézi énekek - bár ebből valójában csak egy van, az Egy katonaének
-, szerelmes versek és istenes versek) – az Adj már csendességet az
utóbbiak közé sorolható.
Ady témái: szerelem, hit, halál, pénz, háború,
magyarság stb. – az Elbocsátó szép üzenet
Ady szerelmi lírájának egyik darabja, ezen belül is a Léda-versekhez
sorolható.
A vers életrajzi vonatkozásai
Például:
Ady és Léda
szerelme hogyan jelenik meg a Héja-nász az avaron című versben
(szeretik, de bántják is egymást).
Berzsenyi
Dániel Levéltöredék barátnémhoz című verse utalás barátságára Dukai
Takách Judittal? (a valóság az, hogy a vers születésekor a költőnő még kislány
volt).
Janus
Pannonius: Pannónia dicsérete (Janus Pannonius helye a korabeli lírában,
a líra helyzete ekkor Magyarországon, azaz: miért írhat magáról ilyen verset,
volt-e ekkor hozzá fogható magyar költő)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése