- két Zrínyi Miklóst is jegyez a magyar irodalomtörténet:
- Zrínyit, aki 1566-ban védte Szigetvárt a török ellen
- illetve az ő dédunokáját, a hadvezért és barokk költőt, aki dédapjának, a szigetvári hősnek állít emléket eposzában
- a történelemben a család több tagja is fontos szerepet játszott: a költő öccse, Zrínyi Péter a Wesselényi-mozgalomban vett részt, Zrínyi Ilona (II. Rákóczi Ferenc anyja) Munkács várát védte
- a dalmát családból származó Zrínyi Habsburg-hű nevelést kapott (Pázmány Péter is tanára volt)
- elsősorban hadvezér volt; felismerte: Bécsnek nem áll érdekében a magyar fegyveres erők összefogása, egy ütőképes nemzeti haderő felállítása, ezért ennek létrejöttét mindenképpen akadályozni próbálják; szükséges: nemzeti összefogás a törökök és az osztrákok ellen is
- Zrínyi a déli végek főparancsnoka, horvát bán, 1663-ban a magyar haderők vezetője Muraköz sikeres megvédéséig; másodsorban: költő, író
- művei:
- Tábori kis tracta (értekezés a korszerű hadseregről)
- Vitéz hadnagy (az ideális katonáról)
- Mátyás király életéről való elmélkedések (az egység , a nemzeti király fontossága fogalmazódik meg benne); (Zrínyinek Mátyás király volt a példaképe; Kölcseynek pedig Zrínyi, ld. Zrínyi dala, Zrínyi második éneke)
- Az török áfium ellen való orvosság (röpirat) – benne: „Ne bántsd a magyart!”; a magyarság bírálata; a nemzetet szólítja meg; kell: egység – egyetlen esélye a magyar nemzetnek, ha összefogja saját erőit, nem várva segítséget senkitől
- Szigeti veszedelem
Szigeti
veszedelem
- az Adrirai tengernek syrenája c. kötetben jelent meg
- egy tél alatt született (1645-46), amikor Zrínyi nem harcolt
- forrásai: itáliai szerzők művei, magyar krónikák, Homérosz, Vergilius
- műfaja: eposz
- az eposz a barokk korban újra népszerű (pl. John Milton: Elveszett Paradicsom; Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem – ebből Zrínyi sokat merített - Arany János: Zrínyi és Tasso – akadémiai székfoglaló)
- a barokk a katolikus egyház megújulási mozgalma, az ellenreformáció eszköze; jellemzői pl. érzelmi telítettség, szenvedélyesség, monumentalitás, nagy méretek, mozgalmasság, dinamika, festőiség, túldíszítettség, ragyogás, pompa; a valóság nyers ábrázolása helyett a színpadiasság, retorikus pátosz; célja: meghökkentés, gyönyörködtetés –ezekre az eposz mind alkalmas
- az eposz egy nagy horderejű eseményt mesél el, ahol egy nagyobb közösség (pl. egy nemzet) sorsa dől el; szerepelnek benne hősök, istenek - a Szigeti veszedelem Szigetvár ostromáról szól, de nem csak a várvédők, hanem a magyarság, sőt az egész keresztény világ sorsa is a tét; a várvédő Zrínyi athleta Christi, azaz a barokk keresztény lovageszmény megtestesítője
- eposzi kellékek – az antik eposzokhoz hasonlóan – itt is megtalálhatóak, de valamelyest módosultak a barokknak megfelelően
- eposzi kellékek
- propozíció (a téma megjelölése)
- „Fegyvert s vitézt éneklek” („Arma virumque cano.” – Vergilius: Aeneis)
- téma: harc, egy vitéz története
- eddig a szerelemmel foglalkozott a narrátor, most azonban a harcról ír: „küszködtem Viola kegyetlenségével”
- in medis res (a dolgok közepébe vágva) kezdődik a vezérek veszekedésével (Demirhám és Delimán) (ld. Akhilleusz és Agamemnon vitája az Íliászban)
- invokáció (segélykérés)
- nem az antik mitológia alakjaitól kér segítséget, hanem egy keresztény szenttől: Máriától, Magyarország védőszentjétől
- (az Odüsszeiában a múzsa, az Íliászban az istennő segít)
- enumeráció (seregszemle) – az 1. és az 5. ének
- epitheton ornans (állandó/díszítő jelzők) nem következetesen használja Zrínyi az állandó jelzőket, viszonylag ritkán fordulnak elő (pl. szép Juranics, vitéz Farkasics)
- deus ex machina (isteni beavatkozás)
- az invokációhoz hasonlóan itt is a keresztény kultúrkörhöz tartozó lényekkel találkozhatunk pl. angyalokkal
- az utolsó ének olyan, mint egy „barokk festmény”: Zrínyiért leszáll Gábriel angyal és felviszi a mennybe, majd a többi hősi halott vitézért is angyalok jönnek (vö. Roland-ének)
- a műben egyaránt vannak valós és kitalált személyek; szépirodalmi műről van szó, tehát nem kérhető számon a történelmi hűség
- a valóságban Szulimán egy betegségben halt meg, az eposzban Zrínyi öli meg, vele viszont egy ágyúgolyó végez (az igazán nagy hősnél – aki egy közösségért harcol -nem lehet nagyobb, és szükséges, hogy legyen egy hozzá méltó ellenfél) pl. Hektór - Akhilleusz - nyíl; Harry Potter, Batman
- bár az eposzban is a törökök nyerik meg a csatát, az erkölcsi győzelem Zrínyiéké
- Zrínyi nem csak a hazáért, hanem a keresztény hitért, Istenért is harcol, ezért (is) nagyobb az ellenfeleinél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése