HOGYAN ELEMEZZÜNK VERSET? VI. - rímek, alakzatok

Ez a tétel itt is elolvasható.
 

A rímeket, illetve a rímfajtákat könnyű felismerni, ám önmagában nem sok értelme van, ha a verselemzés során megjegyzem például, hogy ez most egy keresztrím. A formai dolgokat a jelentéshez, az értelmezéshez kell kapcsolni. 

Érdemes arra figyelni, melyik szó melyikkel rímel. Pl. Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versében az eleségem a feleségemmel rímel, ezzel egy kicsit  komikus hatást ér el a költő, és megkérdőjelezi, valóban értékesek-e azok a dolgok, amelyeket birtokol; főleg, hogy az eleség szót használja, nem az ételt vagy valamilyen más szót, kifejezést.

Rímfajták, rímképletek pl. abab keresztrím, aabb páros rím, abba ölelkező rím; hím- vagy nőrím (a hímrím emelkedő, a nőrím ereszkedő pl. –U); tiszta rím vagy asszonánc; sorvégi rím vagy belső rím. Az asszonánc olyan rím, amelyben csak a magánhangzók egyeznek. Néhány verstankönyv külön említ spanyol asszonáncot (csak a magánhangzók azonosak), illetve magyar asszonáncot (a magánhangzók egyezése mellett a mássalhangzók egymás zöngés-zöngétlen párjai pl. csend - ment)

Vannak olyan művek, amelynek nagyon bravúros a rímelése. Ilyen Dante tercinákban írt Isteni színjátéka. (Hogy a mű magyarul is "isteni", Babits Mihály fordításának köszönhető.) A tercina rímképlete aba bcb cdc ded ... Akkor érdemes kitérni rá, amikor a hármas szám szerepéről beszélünk a műben. Babits Mihály Új leoninusok című versében a cím a formára utal. A leoninusok rímelő disztichonok (a cím magyarázatánál ki lehet térni a jelentésére, illetve az antik versformák szerepére Babits költészetében, arra, hogy a disztichonok itt is egy epigrammává állnak össze egy "csattanóval", azaz a leglényegesebb gondolattal a vers végén).

Ha a rímek és a strófák sokféleségét egy művön keresztül szeretnéd tanulmányozni, olvasd el Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen vagy Dsida Jenő Miért borultak le az angyalok Viola előtt című művét!

A költői alakzatok és szerepük
 

A költői alakzat valamilyen nyelvi forma, amely általában kiemel egy fontos dolgot a műből, és ehhez sokszor nem csak a szavak jelentését, hanem a "formáját" is használja. Az alakzatok két nagy csoportja: az ismétlések (pl. halmozás, fokozás, alliteráció, anafora, refrén, polisyndeton – kötőszóismétlés -, figura etymologica) és az ellentétek (pl. paradoxon, oximoron)

A halmozásban az egymást követő szavak, kifejezések valamiben hasonlóak, például ugyanaz a szófajuk vagy hasonló vagy egymáshoz kapcsolódó a jelentésük. A polisyndeton, azaz kötőszóismétlés is tekinthető halmozásnak (kötőszóhalmozás).

"A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!"

József Attila: A Dunánál

A fokozás (görög szóval klimax) esetében a felsorolt szavak között intenzitásbeli különbség van. Pl. megy, rohan, száll. Ha a jelentés egyre kevésbé intenzív, szokás csökkenésről (antiklimax) beszélni. 

Alliterációról akkor beszélünk, ha egymást követő szavak ugyanazzal a betűvel kezdődnek. Pl. kedden korán kelek.

Az anafora sor eleji ismétlést jelent, a refrén pedig egy olyan szövegrész, amely a versszakok végén megismétlődik. Sokféle, érdekes szerepe lehet. Például Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versében minden versszakban valami olyasmiről ír, amit sajnál otthagyni, a refrén viszont ("Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!" - ford. Áprily Lajos) nem kesereg a búcsú, a hátrahagyott dolgok miatt, hanem előre néz, izgatottan várja azt, ami jön. Arany János Ágnes asszony című balladájában pedig a refrént ("Oh! irgalom atyja, ne hagyj ")nem mindig ugyanaz mondja, és nem is mindig ugyanazt jelenti, egy árnyalatnyit mindig változik a jelentése a ballada során.

A figura etymologica tőismétlést jelent. Felhívja a figyelmet egy kifejezésre, kiemeli. Pl. "halálnak halálával halsz" (Halotti beszéd), azaz nem csak egyszerűen meghalsz, hanem rettenetes módon, az életnek írmagja sem marad utánad stb. 

A paradoxon olyan ellentét, amely egy lehetetlen dolgot fogalmaz meg. Pl. "Gyűlölök és szeretek". (Catullus) A két érzés egymással ellentétes, nem érezhetjük egyszerre. Legalábbis a logika szabályai szerint. A valóságban a gyűlölet és a szeretet néha nagyon közeli érzések is lehetnek. Ezt kell kifejteni a vers értelmezése során kiindulva a paradoxonból.

Az oximoron hasonló a paradoxonhoz, de kicsit könnyebben felismerhető, mert egy jelzős szerkezetről van szó. Pl. keserű méz, forró jég. (Néhány szakkönyv két ellentétes szóként definiálja, nem szűkíti le ennyire.)

lásd még: a bevezetés; a cím; a műfaj; a szerkezet; a verselés