Prófétaszerep Babits Mihály Jónás könyve című művében - IRODALOMTÉTEL

Néhány gondolat Babits Mihályról bevezetőként:

Lírikus, azaz költő volt (versei pl. In Horatium, A lírikus epilógja, Ősz és tavasz között, Csak    posta voltál, Új leoninusok, Jónás imája, Balázsolás, Húsvét előtt, Cigány a siralomházban),

 de epikus szerző is (regényeket, novellákat is írt, bár elsősorban versei kerültek be az irodalmi kánonba; A gólyakalifa című regénye az első magyar lélektani regény). 

Jelentősek műfordításai (pl. Erato – szerelmes versek a világirodalomból; az Isteni színjáték fordításáért San Remo-díjjal tüntették ki az olaszok).

Nagyon fontos volt irodalomszervező tevékenysége is:

• egy ideig (haláláig) ő volt a Nyugat főszerkesztője
• támogatta az ifjú tehetségeket pl. Szabó Lőrincet
• a Baumgarten-díj alapítványának főkurátora volt
• felesége felvette a Török Sophie nevet (ez Kazinczy Ferenc, a nyelvújító és irodalomszervező feleségének neve volt; Babits felesége ezzel is szerette volna jelezni, hogy férjének milyen nagy a szerepe a magyar irodalom alakításában, alakulásában)

Háborúellenes (Adyval együtt, már az I. világháború kitörése előtt).

Klasszikus műveltségű poeta doctus.

A Jónás könyve

A Jónás könyvét Babits kórházba kerülése előtt kezdte írni, és a műtét utáni lábadozása közben fejezte be. Forrása az ószövetségi Jónás könyve, Ószövetség. Sok mindenben eltér az eredeti történettől pl. Babits Jónása nem maga kéri, hogy dobják a tengerbe, sőt elbújik inkább, mert gyáva; a Bibliában Ninive lakói megtérnek, Babits Jónásából viszont csúfot űznek, míg a bibliai történet emelkedett hangvételű, addig a babitsi Jónás komikus figura.

A mű felépítése:

• 1. rész: Jónás menekülése Isten parancsa elől
• 2. rész: Jónás a hal gyomrában
• 3. rész: Jónás Ninivében
• 4. rész: Jónás lázad az Úr ellen, mert az nem pusztította el a várost

Babits a késleltetés eszközével él, az olvasó mindig vár valamit: az 1-2. részben várjuk Isten parancsának teljesülését, a 3-4. részben pedig Jónás ninivei ítélethirdetésének teljesülését).

Az 1. és a 3. rész a „külvilágban”, míg a 2. és 4. Jónás fejében, tudatában „játszódik”, kevésbé epikus (a halban és a pusztában is egyedül van, mindkettő olyan hely, ahol az ember gondolkodni kényszerül ld. Keresztelő János vagy Jézus a pusztában, Carlo Collodi Pinokkiója a halban stb.).

A Jónás könyve a sorsa elől menekülő ember példázata: sorsunk elől, amit Isten mér ránk, nem menekülhetünk, így Jónásnak nincs választási lehetősége (ld. Oidipusz király története). 

A Jónás könyve az átlagos, hétköznapi ember története is, aki nem vágyik nagy történelmi szerepre, csak nyugodtan akar élni; tudja, a nagy kihívások, nagy tettek nagy gonddal járnak, ezért nem kér belőlük, de erről nem ő dönt.

A Jónáshoz hasonló átlagember ki szeretne térni a viharok elől, a próféta viszont Isten közbenjárója, nem dönthet úgy, hogy nem vállalja a feladatot, mások életéért is felel. Jónás nem akar próféta lenni, de nincs más választása, ez a kijelölt sorsa.

Lehet ez a mű egy „szerepvers” is? (Babits egy bibliai szerep mögé rejti saját „szellemi önéletrajzát”?) Ha közéleti szerepet vállal, alá kell merülnie az élet zűrzavarába, mocskába, nem élhet elszigetelten, csendesen, nyugodtan, ha viszont távol tartja magát mindettől: megszegi kötelességét.

1927-ben Julien [zsülien] Benda francia filozófusnak megjelent Az írástudók árulása című írása, mely súlyos kritika az értelmiségiekről: gyáván elbújnak és hallgatnak ahelyett, hogy szembeszállnának a kor nacionalista uszítóival. Az írás hatással volt Babitsra is: szerinte az író kötelessége a jóért való kiállás; aki tud szólni, annak kötelessége szólni, felelős embertársaiért („atyjafiáért számot ad a testvér”, „vétkesek közt cinkos, aki néma”).

Lehet ez a mű az európai civilizációért érzett aggodalom kifejeződése is: a háború a „rosszal” együtt elpusztítja a „jót” is; de: van-e egyértelmű jó és rossz a világban? – „[Isten] sem tudta, és ki választja széjjel, / mit rakott jobb-, és mit rakott balkezével?”; amit Isten – és amit az ember – alkotott: érték, a háború elpusztítja az értékeket is a "rosszal" (az ellenséggel) együtt.

A mű dinamizmusáról az ellenétek (is) gondoskodnak:

• Isten elhívja Jónást, de ő megszökik
• megbünteti az Úr (lenyeleti a hallal), majd megmenti
• Ninivének el kell pusztulnia, de mégsem pusztul
• Jónás figurája egyszerre magasztos és nevetséges: groteszk

A mű nyelvezetében is keveredik az archaikus (utalva a Bibliára) és a humoros (pl. „szennyes habjai szent lábamat mossák”, „[Jónás] rühellé a prófétaságot”).

Jónás csak közvetít, nem képes változtatni semmin, csak egy hírvivő, a feladata nem egyedi és pótolhatatlan, szerepe fontos, de mégis csak egy apró láncszem a történelemben („jönnek új Jónások”, „helyette jő más”) (ld. A Csak posta voltál című Babits-vers) Nagyon emberi figura, cseppet sem szent pl. már ő is harcot kér béke helyett, mert annyira mérges a niniveiekre, mivel kigúnyolták; Istenre is dühös, hogy nem pusztította el a várost. Őt nem az érdekli, hogy mások meghalhatnak, hanem, hogy belőle bolondot csináltak. A legnagyobb bajban – a cetben – találja meg igazán Istent.

Mesei elemek a műben pl. 3 nap, 3 éjjel; Jónás Ninivében először a piacon, majd a színészek előtt, végül a hatalmasoknál próbálkozik.

Jónás imája

A Jónás imája a Jónás könyvének része vagy különálló mű?

E/1-ben íródott (a Jónás könyve E/3-ben), ezek Jónás szavai, nem a narrátoréi.

„Hozzám már hűtlen lettek a szavak”

• a gégerák miatt?
• kimondható-e, megfogalmazható-e, amit ki szeretne mondani?

Befejezés

Pl. hogyan jelenik meg a költői/írói szerepvállalás más művekben pl. Petőfi Sándor: A XIX. század költői, Az apostol

Néhány jó ötlet az „apa József Attila költészetében" témához - IRODALOMTÉTEL

Bevezetésként

• a "Mama" fontos szerepet játszik József Attila költészetében, de az apa figurája is nagyon érdeke
• József Áron elhagyta a családját (feleségét és három gyermekét), amikor József Attila még kicsi volt; azt mondta, Amerikába megy dolgozni, és majd visszajön értük, ehelyett azonban Romániába ment, ahol új családot alapított
• József Attila a szüleit több versében is megemlíti (pl. A Dunánál), fontos volt számára, hogy ő kiknek a „folytatása”, ha nem is ismerte az apját; több versében is utal a szüleihez kapcsolódó csalódottságára, arra, hogy apja elhagyta, anyja állami gondozásba adta, s anyja halálát is úgy élte meg, mintha a „Mama” becsapta, szándékosan elhagyta volna őt

• az apa-fiú kapcsolatra utalás több versében megjelenik, mintha mindig kereste volna azt, akire felnézhetne, mint egy apára

 
A feleletben néhány apaverset kell bemutatni

• korai verseiben például Juhász Gyulát (Szeged alatt) és Ady Endrét (Ősapám) említi így; (József Attila első kötetéhez Juhász Gyula írt előszót); az Ősapám utolsó sorai: „rám néz, szemembe, kezet fog velem,/ bús apa bús fiával csendesen” - természetesen nem csak az apa utáni vágy, hanem a költő példaképek előtti tisztelet és elismerés is megjelenik ezekben a versekben

• ez jellemző a Thomas Mann üdvözlése című versre is: egy hasonlattal kezdődik: úgy várja Thomas Mannt, mint egy gyerek az apját este, hogy mesét mondjon  és elűzze  a félelmét; bár a vers eleje egy apa-fiú képre épül, tovább olvasva már inkább mint írót, mint szellemi társat – akire felnéz – méltatja Thomas Mannt: „Te jól tudod, a költő sose lódít:/ az igazat mondd, ne csak a valódit; a vers záró sora: „fehérek közt egy európait” – hangsúlyozza, nem csak egy biológiai értelemben vett embernek, hanem művelt embernek, a kultúra hordozójának tartja a német írót

• a Magad emésztő című vers Babits Mihályhoz szól; Németh László negatív kritikája József Attila Tiszta szívvel című verséről a Nyugatban jelent meg, amiért a költő Babitsra, a Nyugat főszerkesztőjére neheztelt, s ennek hangot is adott; a Magad emésztő tulajdonképpen egy bocsánatkérő vers: bánja már a múltban történteket, s arra vágyik, hogy Babits is enyhüljön  meg, arra vágyik, hogy olyan viszonyban legyenek, mint egy mester és egy tanítvány, mint egy apa és egy fiú; a vers záró sorai: „leintenél, mint az öregebb,/ mint az apám/ s én bosszankodnék, de nem mondanám”

 Zárásként

• mondd el a véleményed, szerinted mennyire befolyásolta József Attila költészetét az apa hiánya, ha nem így alakul a gyermekkora, vajon akkor is ilyen verseket írt volna költőtársaihoz?
• ezek valóban "apaversek", vagy inkább költői példaképekhez szólnak?
 

 

HOGYAN ELEMEZZÜNK VERSET? VI. - rímek, alakzatok

Ez a tétel itt is elolvasható.
 

A rímeket, illetve a rímfajtákat könnyű felismerni, ám önmagában nem sok értelme van, ha a verselemzés során megjegyzem például, hogy ez most egy keresztrím. A formai dolgokat a jelentéshez, az értelmezéshez kell kapcsolni. 

Érdemes arra figyelni, melyik szó melyikkel rímel. Pl. Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versében az eleségem a feleségemmel rímel, ezzel egy kicsit  komikus hatást ér el a költő, és megkérdőjelezi, valóban értékesek-e azok a dolgok, amelyeket birtokol; főleg, hogy az eleség szót használja, nem az ételt vagy valamilyen más szót, kifejezést.

Rímfajták, rímképletek pl. abab keresztrím, aabb páros rím, abba ölelkező rím; hím- vagy nőrím (a hímrím emelkedő, a nőrím ereszkedő pl. –U); tiszta rím vagy asszonánc; sorvégi rím vagy belső rím. Az asszonánc olyan rím, amelyben csak a magánhangzók egyeznek. Néhány verstankönyv külön említ spanyol asszonáncot (csak a magánhangzók azonosak), illetve magyar asszonáncot (a magánhangzók egyezése mellett a mássalhangzók egymás zöngés-zöngétlen párjai pl. csend - ment)

Vannak olyan művek, amelynek nagyon bravúros a rímelése. Ilyen Dante tercinákban írt Isteni színjátéka. (Hogy a mű magyarul is "isteni", Babits Mihály fordításának köszönhető.) A tercina rímképlete aba bcb cdc ded ... Akkor érdemes kitérni rá, amikor a hármas szám szerepéről beszélünk a műben. Babits Mihály Új leoninusok című versében a cím a formára utal. A leoninusok rímelő disztichonok (a cím magyarázatánál ki lehet térni a jelentésére, illetve az antik versformák szerepére Babits költészetében, arra, hogy a disztichonok itt is egy epigrammává állnak össze egy "csattanóval", azaz a leglényegesebb gondolattal a vers végén).

Ha a rímek és a strófák sokféleségét egy művön keresztül szeretnéd tanulmányozni, olvasd el Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen vagy Dsida Jenő Miért borultak le az angyalok Viola előtt című művét!

A költői alakzatok és szerepük
 

A költői alakzat valamilyen nyelvi forma, amely általában kiemel egy fontos dolgot a műből, és ehhez sokszor nem csak a szavak jelentését, hanem a "formáját" is használja. Az alakzatok két nagy csoportja: az ismétlések (pl. halmozás, fokozás, alliteráció, anafora, refrén, polisyndeton – kötőszóismétlés -, figura etymologica) és az ellentétek (pl. paradoxon, oximoron)

A halmozásban az egymást követő szavak, kifejezések valamiben hasonlóak, például ugyanaz a szófajuk vagy hasonló vagy egymáshoz kapcsolódó a jelentésük. A polisyndeton, azaz kötőszóismétlés is tekinthető halmozásnak (kötőszóhalmozás).

"A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!"

József Attila: A Dunánál

A fokozás (görög szóval klimax) esetében a felsorolt szavak között intenzitásbeli különbség van. Pl. megy, rohan, száll. Ha a jelentés egyre kevésbé intenzív, szokás csökkenésről (antiklimax) beszélni. 

Alliterációról akkor beszélünk, ha egymást követő szavak ugyanazzal a betűvel kezdődnek. Pl. kedden korán kelek.

Az anafora sor eleji ismétlést jelent, a refrén pedig egy olyan szövegrész, amely a versszakok végén megismétlődik. Sokféle, érdekes szerepe lehet. Például Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versében minden versszakban valami olyasmiről ír, amit sajnál otthagyni, a refrén viszont ("Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!" - ford. Áprily Lajos) nem kesereg a búcsú, a hátrahagyott dolgok miatt, hanem előre néz, izgatottan várja azt, ami jön. Arany János Ágnes asszony című balladájában pedig a refrént ("Oh! irgalom atyja, ne hagyj ")nem mindig ugyanaz mondja, és nem is mindig ugyanazt jelenti, egy árnyalatnyit mindig változik a jelentése a ballada során.

A figura etymologica tőismétlést jelent. Felhívja a figyelmet egy kifejezésre, kiemeli. Pl. "halálnak halálával halsz" (Halotti beszéd), azaz nem csak egyszerűen meghalsz, hanem rettenetes módon, az életnek írmagja sem marad utánad stb. 

A paradoxon olyan ellentét, amely egy lehetetlen dolgot fogalmaz meg. Pl. "Gyűlölök és szeretek". (Catullus) A két érzés egymással ellentétes, nem érezhetjük egyszerre. Legalábbis a logika szabályai szerint. A valóságban a gyűlölet és a szeretet néha nagyon közeli érzések is lehetnek. Ezt kell kifejteni a vers értelmezése során kiindulva a paradoxonból.

Az oximoron hasonló a paradoxonhoz, de kicsit könnyebben felismerhető, mert egy jelzős szerkezetről van szó. Pl. keserű méz, forró jég. (Néhány szakkönyv két ellentétes szóként definiálja, nem szűkíti le ennyire.)

lásd még: a bevezetés; a cím; a műfaj; a szerkezet; a verselés