Prófétaszerep Babits Mihály Jónás könyve című művében - IRODALOMTÉTEL

Néhány gondolat Babits Mihályról bevezetőként:

Lírikus, azaz költő volt (versei pl. In Horatium, A lírikus epilógja, Ősz és tavasz között, Csak    posta voltál, Új leoninusok, Jónás imája, Balázsolás, Húsvét előtt, Cigány a siralomházban),

 de epikus szerző is (regényeket, novellákat is írt, bár elsősorban versei kerültek be az irodalmi kánonba; A gólyakalifa című regénye az első magyar lélektani regény). 

Jelentősek műfordításai (pl. Erato – szerelmes versek a világirodalomból; az Isteni színjáték fordításáért San Remo-díjjal tüntették ki az olaszok).

Nagyon fontos volt irodalomszervező tevékenysége is:

• egy ideig (haláláig) ő volt a Nyugat főszerkesztője
• támogatta az ifjú tehetségeket pl. Szabó Lőrincet
• a Baumgarten-díj alapítványának főkurátora volt
• felesége felvette a Török Sophie nevet (ez Kazinczy Ferenc, a nyelvújító és irodalomszervező feleségének neve volt; Babits felesége ezzel is szerette volna jelezni, hogy férjének milyen nagy a szerepe a magyar irodalom alakításában, alakulásában)

Háborúellenes (Adyval együtt, már az I. világháború kitörése előtt).

Klasszikus műveltségű poeta doctus.

A Jónás könyve

A Jónás könyvét Babits kórházba kerülése előtt kezdte írni, és a műtét utáni lábadozása közben fejezte be. Forrása az ószövetségi Jónás könyve, Ószövetség. Sok mindenben eltér az eredeti történettől pl. Babits Jónása nem maga kéri, hogy dobják a tengerbe, sőt elbújik inkább, mert gyáva; a Bibliában Ninive lakói megtérnek, Babits Jónásából viszont csúfot űznek, míg a bibliai történet emelkedett hangvételű, addig a babitsi Jónás komikus figura.

A mű felépítése:

• 1. rész: Jónás menekülése Isten parancsa elől
• 2. rész: Jónás a hal gyomrában
• 3. rész: Jónás Ninivében
• 4. rész: Jónás lázad az Úr ellen, mert az nem pusztította el a várost

Babits a késleltetés eszközével él, az olvasó mindig vár valamit: az 1-2. részben várjuk Isten parancsának teljesülését, a 3-4. részben pedig Jónás ninivei ítélethirdetésének teljesülését).

Az 1. és a 3. rész a „külvilágban”, míg a 2. és 4. Jónás fejében, tudatában „játszódik”, kevésbé epikus (a halban és a pusztában is egyedül van, mindkettő olyan hely, ahol az ember gondolkodni kényszerül ld. Keresztelő János vagy Jézus a pusztában, Carlo Collodi Pinokkiója a halban stb.).

A Jónás könyve a sorsa elől menekülő ember példázata: sorsunk elől, amit Isten mér ránk, nem menekülhetünk, így Jónásnak nincs választási lehetősége (ld. Oidipusz király története). 

A Jónás könyve az átlagos, hétköznapi ember története is, aki nem vágyik nagy történelmi szerepre, csak nyugodtan akar élni; tudja, a nagy kihívások, nagy tettek nagy gonddal járnak, ezért nem kér belőlük, de erről nem ő dönt.

A Jónáshoz hasonló átlagember ki szeretne térni a viharok elől, a próféta viszont Isten közbenjárója, nem dönthet úgy, hogy nem vállalja a feladatot, mások életéért is felel. Jónás nem akar próféta lenni, de nincs más választása, ez a kijelölt sorsa.

Lehet ez a mű egy „szerepvers” is? (Babits egy bibliai szerep mögé rejti saját „szellemi önéletrajzát”?) Ha közéleti szerepet vállal, alá kell merülnie az élet zűrzavarába, mocskába, nem élhet elszigetelten, csendesen, nyugodtan, ha viszont távol tartja magát mindettől: megszegi kötelességét.

1927-ben Julien [zsülien] Benda francia filozófusnak megjelent Az írástudók árulása című írása, mely súlyos kritika az értelmiségiekről: gyáván elbújnak és hallgatnak ahelyett, hogy szembeszállnának a kor nacionalista uszítóival. Az írás hatással volt Babitsra is: szerinte az író kötelessége a jóért való kiállás; aki tud szólni, annak kötelessége szólni, felelős embertársaiért („atyjafiáért számot ad a testvér”, „vétkesek közt cinkos, aki néma”).

Lehet ez a mű az európai civilizációért érzett aggodalom kifejeződése is: a háború a „rosszal” együtt elpusztítja a „jót” is; de: van-e egyértelmű jó és rossz a világban? – „[Isten] sem tudta, és ki választja széjjel, / mit rakott jobb-, és mit rakott balkezével?”; amit Isten – és amit az ember – alkotott: érték, a háború elpusztítja az értékeket is a "rosszal" (az ellenséggel) együtt.

A mű dinamizmusáról az ellenétek (is) gondoskodnak:

• Isten elhívja Jónást, de ő megszökik
• megbünteti az Úr (lenyeleti a hallal), majd megmenti
• Ninivének el kell pusztulnia, de mégsem pusztul
• Jónás figurája egyszerre magasztos és nevetséges: groteszk

A mű nyelvezetében is keveredik az archaikus (utalva a Bibliára) és a humoros (pl. „szennyes habjai szent lábamat mossák”, „[Jónás] rühellé a prófétaságot”).

Jónás csak közvetít, nem képes változtatni semmin, csak egy hírvivő, a feladata nem egyedi és pótolhatatlan, szerepe fontos, de mégis csak egy apró láncszem a történelemben („jönnek új Jónások”, „helyette jő más”) (ld. A Csak posta voltál című Babits-vers) Nagyon emberi figura, cseppet sem szent pl. már ő is harcot kér béke helyett, mert annyira mérges a niniveiekre, mivel kigúnyolták; Istenre is dühös, hogy nem pusztította el a várost. Őt nem az érdekli, hogy mások meghalhatnak, hanem, hogy belőle bolondot csináltak. A legnagyobb bajban – a cetben – találja meg igazán Istent.

Mesei elemek a műben pl. 3 nap, 3 éjjel; Jónás Ninivében először a piacon, majd a színészek előtt, végül a hatalmasoknál próbálkozik.

Jónás imája

A Jónás imája a Jónás könyvének része vagy különálló mű?

E/1-ben íródott (a Jónás könyve E/3-ben), ezek Jónás szavai, nem a narrátoréi.

„Hozzám már hűtlen lettek a szavak”

• a gégerák miatt?
• kimondható-e, megfogalmazható-e, amit ki szeretne mondani?

Befejezés

Pl. hogyan jelenik meg a költői/írói szerepvállalás más művekben pl. Petőfi Sándor: A XIX. század költői, Az apostol