A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt és tagolatlan; egyszerű és összetett - NYELVTANTÉTEL

Ø  Tagolatlan a mondat akkor, ha nincs benne alany-állítmányi viszony (tehát nem is elemezhető). Pl. Fák, cserjék (cím); Mami?, Istenem! (megszólítás, felkiáltás); Helló! (köszönés).

Ø  Tagolt a mondat akkor, ha van benne alany-állítmányi viszony.

·         Ha azonban a két fő mondatrész egyike vagy mindkettő hiányzik, a mondat hiányos. Pl. Előtted (van) az élet. – itt az állítmány hiányzik.; (mi) Moziba. (megyünk) ; (ő) Megeszegette. – az alany hiányzik.

·         Ha az alany és az állítmány nem hiányzik a mondatból, teljes mondatról beszélünk. A teljes mondat egyszerű, ha csak egyetlen, és összetett, ha több alany-állítmányi viszony van benne.

o   Ha az egyszerű mondatban csak alany és állítmány van, a mondatot tőmondatnak nevezzük. Pl. A kutya ugat.

o   Ha az alanyon és az állítmányon kívül bővítmények is vannak az egyszerű mondatban (tárgy, határozó, jelző), akkor bővített mondatról beszélünk.

o   Ha az összetett mondat tagmondatai egyenrangúak, és nem lehet rákérdezni egyikről a másikra, akkor mellérendelő összetett mondatnak hívjuk. A mellérendelő összetett mondatnak öt típusa van: a kapcsolatos (pl. A zene száll, a nóta szól.), a választó (pl. Olvasni fogok, vagy elmegyek moziba.), az ellentétes (pl. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.), a magyarázó (pl. Sár van, mert esik az eső.), és a következtető (pl. Esik az eső, ezért sár van.)

o   Ha az összetett mondat tagmondatai nem egyenrangúak, mert van egy főmondat, s a mellékmondat ennek egy mondatrészét fejti ki, akkor alárendelő összetett mondatról beszélünk. Attól függően, hogy a főmondat a mellékmondatnak mely mondatrészét fejti ki, van állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói és jelzői mellékmondat. (Az utalószó mindig a főmondatban van – néha ki kell egészíteni vele a mondatot (pl. Látom /azt/, hogy tanultál.) – és amilyen mondatrész lesz az elemzéskor, olyan típusú a mellékmondat. A két tagmondatot összekötő kötőszó a mellékmondatban – általában az elején – van. )

Ø  Többszörösen összetett mondatoknál természetesen előfordulhatnak vegyesen is az alá- és mellérendelő mondatok. Sőt, a tagmondatok között lehet hiányos vagy tagolatlan mondat is

A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal, röviden - NYELVTANTÉTEL

Ø  a magyar helyesírás betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző; betűíró, mert legkisebb egységei a hangokat jelölő betűk, hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, értelemtükröző, mert helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből (pl. a szavakban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez, az összetételek elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra)

Ø  az Akadémia 1832-ben adta ki az első helyesírási szabályzatot, addig nem volt egységes magyar helyesírás; ennek ma 11. kiadását használjuk

Ø  helyesírási alapelveink:

1.      a kiejtés elve: a kiejtett szó hangjait a nekik megfelelő betűkkel írjuk le ( a köznyelvi formát vesszük alapul); jelöli a mássalhangzók időtartamát (pl. dugattyú); jelöli a magánhangzók minőségi és mennyiségi tulajdonságait (pl. –ból, -ből); ez az elv érvényesül azokban a szavakban is, amelyekben már elhomályosultak a szóelemek határai (pl. lagzi, éjszaka, aggat)

2.      a szóelemzés elve: a szóelemek találkozásakor megőrizzük az eredeti alakot (összetett szavak, illetve toldalékolás esetén kell erre figyelni); a mássalhangzótörvények miatt több szót máshogy ejtünk, mint ahogy írunk! (pl. szénpor, hordja)

3.      az egyszerűsítés elve : akkor alkalmazzuk, ha kétjegyű betű hosszú hangot jelöl ( pl. anynyi -  annyi), ilyenkor a kettős mássalhangzónak csak az első tagját írjuk hosszan; ha hosszú mássalhangzóra végződő tőhöz ugyanilyen mássalhangzóval kezdődő toldalék kerül, csak két mássalhangzót jelölünk (pl. lakk + kal à lakkal); összetett szavak tagjainak találkozásánál nem hagyhatunk el betűt, ilyenkor kötőjelet használunk, hogy ne kerüljön három azonos betű egymás mellé (pl. balett-táncos)

4.      a hagyomány elve: régi családneveknél érvényesül (pl. Kossuth Paál, Batthyány, Kiss); a ly  írásakor követjük ezt az elvet, hiszen ma már ez a betű nem jelöl külön hangot (ly = j, pl. pálya, gólya)

A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; A hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk - NYELVTANTÉTEL

Ez a tétel itt is olvasható.

Ø  a hangokat két nagy csoportra osztjuk: magánhangzók,  mássalhangzók

Ø  a magánhangzók ejtésekor a kiáramló levegő nem ütközik akadályba, mássalhangzók ejtésekor azonban igen

Ø  a magánhangzókat négy szempont szerint  csoportosíthatjuk:

1.      időtartam szerint:  a. rövid pl. A, I, O, U

                                      b. hosszú pl. Á, Ó, Ő

2.      ajakműködés szerint: a. ajakréses: Á(!), E, É, I, Í

                                   b. ajakkerekítéses: O,        Ó, Ö, Ő, U, Ú, Ü, Ű

3.      a nyelv vízszintes mozgása szerint:

a.      magas: E, É, I, Í, Ü, Ű, Ö, Ő

b.      mély: A, Á, O, Ó, U, Ú                                             

4.      a nyelv függőleges mozgása szerint:

a.      alsó nyelvállású: A, Á, E

b.      középső nyelvállású: O, Ó, Ö, Ő, E, É

c.       felső nyelvállású: I, Í, U, Ú, Ü, Ű

Ø  a mássalhangzókat csoportosíthatjuk a képzés helye (pl. gégehang: h; ajakhang: b, p, m; foghang: d, n, t) és a képzés módja szerint (pl. orrhang: m, n; pergőhang: r)

Ø  a mássalhangzók a hangszalagok állásától függően lehetnek zöngések és zöngétlenek; a legtöbb zöngés mássalhangzónak van zöngétlen párja (pl. b-p, d-t, g-k, dz-c, dzs-cs, zs-s)

Ø  a magánhangzók mind zöngések

Ø  a beszédben a hangokat egymástól nem elszigetelten, hanem összefüggően ejtjük ki, ezért hatnak egymásra, ezt a jelenséget nevezzük alkalmazkodásnak

Ø  magánhangzótörvények:    - hangrendi illeszkedés: a szótőhöz járuló toldalék igazodik annak hangrendjéhez, pl. ház + -ból, -ből; (a hangrendet az határozza meg, hogy egy szóban magas – teniszütő – vagy mély – autó – mássalhangzók vannak, eszerint van magas, mély és vegyes hangrendű szó; vegyes hangrendűnél általában az utolsó magánhangzóhoz alkalmazkodik a toldalék)

                                                   - ajkműködés szerinti illeszkedés: háromalakú toldalékok esetén a két magas hangrendű közül az kapcsolódik a szóhoz, amely neki ajakműködés szerint megfelel

pl.     kertész    +   -hoz        -hez           -höz

            E, É              O            E                Ö

         magasak        mély       magas       magas

        ajakrésesek                  ajakréses     ajakkerekítéses

Ø  Ágnesnak, Ágnesnek (mindkét alak helyes, mert egyes területeken még ejtik a zárt e-t) ; a híd nagyon ősi szavunk, eredetileg „mély i” volt benne (ezért: híddal), ami már rég kihalt a nyelvből

Ø  mássalhangzótörvények:    

                           -  összeolvadás: két egymás mellett álló mássalhangzó helyett egy     harmadikat  ejtjük hosszan (pl. egyszer - eccer)

- mássalhangzó-kiesés: három egymás mellett álló különböző mássalhangzóból a  középsőt nem ejtjük (pl. pénzsóvár - pénsóvár)

- mássalhangzó-rövidülés: három egymás mellett álló mássalhangzóból, ha kettő egyforma, csak egyet ejtünk, és a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük (pl. makktermés - maktermés)

- hasonulás:   a) teljes hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik a másikat kiejtéskor magához teljesen hasonlóvá teszi (pl. anyja - anynya); lehet írásban jelölt (pl. tűzzel, olvass) és írásban jelöletlen (pl. éljen, község)

                        b) részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül ejtéskor a második az elsőt magához hasonlóvá teszi valamilyen képzésmozzanatban;   1) képzés helye szerinti részl. has. (pl.azonban - azomban)                            a B ajakhang, „kiválasztja” az N-hez legközelebb álló ajakhangot)

                                      2) zöngésség szerinti részl. has. (pl. zsebkendő - zsepkendő) a K zöngétlen, ezért ejtjük a B zöngétlen párját előtte)

Ø  írásban csak az írásban jelölt teljes hasonulást jelöljük!

Klasszicizmus és romantika Berzsenyi Dániel költészetében -ódák és elégiák - IRODALOMTÉTEL

• Berzsenyi a XVIII. század végének és a XIX. század elejének költője
• költészetében jelen van az antik kultúrát tisztelő klasszicizmus mellett a romantika is
• barátja, Kis János fedezte fel verseit, és küldte el őket Kazinczynak; Kazinczy az ódaírást jelölte ki Berzsenyi számára a korabeli magyar irodalomban („Mondd, hogy az ódák útjáról le ne térjen!”)
• Berzsenyi legismertebb ódái: A magyarokhoz I-II. (az utóbbi a később született Himnuszban és Szózatban is fellelhető idő- és értékszembesítő nézőpontra épül)
• az ódaírás terén Berzsenyi példaképe a római Horatius volt, akit verseiben Horácnak nevez; átvette tőle az antik strófaszerkezetek használatát; sok versét lefordította szabadon, ezeket Berzsenyi-versként olvashatjuk (ekkor még nem létezett „szerzői jog”)
• az ódák mellett írt episztolákat (pl. Vitkovits Mihályhoz), epigrammákat (pl. Napóleonhoz), és elégiákat is
• az elégia ókori görög műfaj, a hosszabb disztichonos verseket hívták így; a szentimentalizmus és a romantika kedvelt műfaja volt – akkor már azonban nem a forma, hanem a téma, a hangulat határozta meg ezt a műfajt: a szomorúság, az elérhetetlen értékek utáni vágyakozás (ezt Schiller fogalmazta meg pontosan)
• Berzsenyi elégiaköltészetének gyökereit sokszor szokták az életrajzában keresni
• a „niklai remete”, a „somogyi Diogenész” többször járt Pesten, de nem értették meg városi költőtársai, és ő sem őket; költő volt, de nem tartozott mégsem a kor magyar költőinek körébe
• nem foglalt állást a nyelvújítás ügyében, ezért bírálták az orthológusok, majd 5 évvel azt követően Kölcsey írta meg bírálatát, a Recenziót Berzsenyi költészetéről – ez Berzsenyit nagyon fájón érintette
• bár évekkel később válaszolt  a bírálatra, hatására felhagyott egy időre az írással
• önművelésbe fogott
• bántotta, hogy Kazinczy nem állt ki mellette Kölcseyvel szemben (de: Kölcsey mondott gyászbeszédet sírjánál)
• felesége, Dukai Takács Zsuzsanna nagyon fiatal volt, amikor elvette; nem volt iskolázott à nem talált benne Berzsenyi szellemi társra; sógornőjével, a szintén írogató Dukai Takách Judittal levelezett, de valójában nem volt részese az ország pezsgő irodalmi életének (bár sokáig levelezett Kazinczyval is)
• az Akadémia beválasztotta a filozófiai osztályra, de ő úgy érezte, ez azt jelenti: nem ismerik el költőként
• elégiái: pl. Osztályrészem, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz

Osztályrészem

• ódai elemeket is tartalmaz (az óda a klasszicizmus kedvelt műfaja); műfaji keveredés à romantika
• összegző vers: (E/1.-ben) a megtalált nyugalom verse (ß sztoikus belenyugvás?; ßvalódi boldogság-e)
• 1-4. versszak: a révbe érő hajó toposza (az ifjúkor elhagyása) Alkaiosztól származik (bár ő az államra használta inkább, mint az egyénre) – tőle vette át Horatius, akitől Berzsenyi à klasszicista vonás
• révbe ért – anyagi jólét és szsabadság jutott osztályrészéül; erre tesz fel egy költői kérdést: „Kérjek-e többet?”  a válasz talán: igen
• a kikötés a nyugalom, a béke, a szélsőségektől mentes élet (arany középút – Horatius) (párhuzam a tengeren hánykódó, sok nehézséget kiálló Odüsszeusszal: Charybdis- motívum à klassziciznmus ß az életet végigélni hősies tett
• 5-7. versszak – összefoglalja. miért is kötött ki, miért lehet(ne) boldog: a harmónia hoz számára boldogságot (Camoena – az életharmónia múzsája)
• vagy/ és az álmokról való lemondás jelentheti a boldogságot?; lemondás – elégikus hangnem
• a vágyak a költészettel újraélhetők à ars poetica
• szapphói strófákból áll

A közelítő tél

• eredeti címét (Ősz) Kazinczy javaslatára változtatta meg - nem egy állapot, inkább egy folyamat ábrázolása  - („hervad, hullanak”)
• az elmúlás toposza à az elégikus hangnem jól illik hozzá
• aszklepiadészi strófákbólm áll
• ellentétek à idő- és értékszembesítő, valamint létösszegző vers (a múlt tele volt értékekkel: nem azt írja le, hogy milyen az ősz, hanem azt, hogy milyen volt a tavasz és a nyár , mi minden volt akkor – az ősz ezek hiánya – a negatív festés technikájával él („nincs rózsás labyrinth”, „nem lengedez a Zephyr”, „nincs már symphonia”, „nem búg gerlice”, „nem illatoz, néma homály borong”, „nem mosolyog gerezd”); labyrinth, symphonia, Zephyr à antik utalások à klasszicizmus ---à a 3. versszak végén összegez: „s most minden szomorú s kiholt”
• a vers fókusza : „Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl” à ahogy a természet, úgy minden, ami a világon él, elmúlik; olyan a világ, mint egy pillanat
• a kicsi a nagyban tükröződik (és fordítva) – a nefelejcs, a világ és az ember sorsa egy
• „minden az ég alatt /Mint a kis nefelejcs, enyész”
• (az eddigi leírást egy összegző gondolat követi, ahogy a klasszicista ódában a piktúrát a szentencia)
• az összegzés után az elmúlás fájdalmát a saját életével hozza kapcsolatba à nem jön többé tavasz  a télre

Levéltöredék barátnémhoz

• a cím episztolára utal, s úgy is kezdődik, de elégiába fordul à műfaji keveredés à romantika
• Dukai Takách Juditnak írta ß téves feltételezés (Judit ekkor 8 éves)
• töredékà a töredékesség szintén a romantika stílusjegye
• a megszólítás után egy életképet fest le (2-4. vsz.): egy szüret utáni napon leül pipázni és gondolkodni a diófa alá, a tűz mellé
• a szüret, a tűz, a vén diófa à utalások az elmúlásra; ideje az összegzésnek à az embernek összegeznie kell, mert az idő kérlelhetetlenül kérdésessé tesz minden értéket à ez az alapja Berzsenyi elégiáinak
• az időnek (így talán az elmúlásnak is) két „ellensége” van: emlékezet, képzelet (a romantika szívesen használja)
• végső összegzés: „életem képe ez”
• két „mulatótárs”, az elmúlás gondolatát talán feledtetni tudó társ van mellette: szerelem, nóta (azaz a költészet) ß a romantika szerint a két érték, amellyel a teljesség elérhető
• versformája: felező 12-es (ritka Berzsenyinél)
• (a versen végigvonul a tűz motívuma „tüzemet gerjeszte”, „pislogó láng”, „hamvadó szikra”)
• Összegzés
• klasszicista vonások
•  antik strófák
• antik utalások
• Horatius à antik strófák, arany középszer
• piktúra – szentencia jellegű felépítés
• romantikus vonások
• lemondás à elégikus hangnem
• elmúlás
• idő- és értékszembesítés – ellentét
• a kicsi a nagyban tükröződik (pl. nefelejcs – világ)
• töredékesség
• képzelet, emlékezet
• szerelem, művészet à teljesség