A bűn és bűnhődés motívuma Arany János balladáiban - IRODALOMTÉTEL

Bevezetés 
(az A. és B. rész kihagyható, a C. javasolt a balladás tételhez)

A.

• Arany helye a magyar irodalomban:
• a legnagyobb szókinccsel bíró magyar költő
• feladatának tekintette (Petőfivel együtt) a nép nemzetté emelését
• elsősorban epikusnak tartotta magát
• a „balladaköltők Shakespeare-je”
• poeta doctus (= tudós, művelt költő)
• műfordítói tevékenysége jelentős – pl. skót és német balladákat fordított, az egyik legismertebb Hamlet-fordítás is az ő munkája

B.

• „szülőhelyem, Szalonta/nem szült engem szalonba”  szegény, nagyszalontai családba született 10. gyerekként; rajta kívül csak Sára nővére érte meg a felnőtt kort; beteges is volt, mindezért szülei féltő gondoskodással óvták
• a szülőfalu, a családi gyökerek fontosak Arany munkásságában pl. a közeli Nagyfalu volt a Toldi-birtok; első balladakorszaka is Nagyszalontához kötődik
• írói pályája az epikus költészettel indult: 1845-ben Aranyt megjutalmazza a Kisfaludy Társaság Az elveszett alkotmány című komikus eposzáért; később a Társaság újabb pályázatot ír ki „költői beszély” (azaz elbeszélő költemény) írására, melynek hőse egy népi alak; erre született a Toldi, amivel Arany elnyerte az első díjat, Petőfi barátságát és a hírnevet, valamint ennek köszönhetően Vahot Imre a Pesti Divatlaphoz hívta

C. A balladáról

• a ballada a romantika kedvelt műfaja, jellemző rá a műnemek keveredése: „A ballada tragédia dalban elbeszélve”  Greguss Ágost "definíciója" szerint
• ahogy a kevert műfaj, a balladai homály, a drámai sűrítettség is jól illeszkedik a romantika stílusjegyeihez

• Arany balladáit több szempont szerint is csoportosíthatjuk:

• téma szerint:
• parasztballadák pl. A varró leányok
• történetiek pl  V. László
• nagyvárosiak pl. Hídavatás

• szerkezet szerint:
• egyszólmú
• többszólamú pl. Szondi két apródja
• egyszólamú körkörös pl Ágnes asszony

• keletkezési hely szerint:
• nagyszalontai balladák pl. Szőke Panni, A varró leányok
• nagykőrösi balladák pl. Ágnes asszony, V. László, Mátyás anyja, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Bor vitéz (ez utóbbi pantum vers – a páros sorok a következő versszak páratlan sorai)
• Nagykőrösön gimnáziumi tanár volt Arany 10 évig
• sok közöttük a történelmi témájú (pl. a Hunyadiakról)
• ezekre a balladákra jellemző leginkább a bűn és bűnhődés motívuma
• pesti balladák pl. Vörös Rébék, Tengerihántás, Tetemrehívás, Hídavatás
• a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe írta nagy részüket a Margit-szigeti tölgyek alatt
• jellemző rájuk valamilyen babonás elem pl. varjúvá változó nő, vörös kukoricacső, gyilkosát eláruló seb

D. Néhány balladáról kicsit részletesebben

Ágnes asszony

• agnus= bárány; Tiszta-e Ágnes?
• fehér és véres a leple, de csak apránként derül ki, 3 lépcsőben, hogy miért, mi történt: 
• a gyerekek a mosásról érdeklődnek à Ágnes azt mondja, a csibéktől lett véres a lepedő
• az asszonyok a férjéről érdeklődnek à azt mondja, alszik
• jön a hajdú Ágnesért, és börtönbe viszi (még mindig nem derül ki, mit tett à balladai homály)
• a börtönben szenvedő Ágnest nagyon pontos pszichológiai érzékkel ábrázolja Arany: hogyan fonódik össze a bűntudat, a félelem és az őrület (Ágnes önmagának is bizonygatja: nem őrült; amikor jönnek érte, szintén arra figyel: nehogy őrültnek gondolják)
• csak a tárgyaláson derül ki, hogy Ágnes bűnrészes volt, amikor szeretője megölte a férjét
• sírni kezd: Arany metaforákat használ a tisztaságra utaló motívumokkal: „[könnye] liliomról pergő harmat, hulló vízgyöngy hattyú tollán” Ágnes bűntudata mélyen szívből jövő
• a bűnbánat mellett megjelenik az őrület: Ágnes haza akar menni, hogy mossa ki a vért a lepedőből à hogy eltüntesse a szégyenfoltot, hogy tisztára mossa a lelkiismeretét; de: a lepedőn már csak ő látja a foltot
• a bírák felmentik: megsajnálják – megbánta a tettét, és őrültségével már megbűnhődött
• a fehér lepel az 1. versszakban véres lepel, a börtön után már tiszta lepel lesz, s legvégül régi rongy, foszlány; Ágnes állandóan mossa a leplet, de a lepel kimoshatatlan (a bűn jóvátehetetlen), Ágnes bűntudata örök
• az idő múlását (vagy az őrületet) jelzi, hogy ősz lett Ágnes haja, arca pedig ráncos
• a versszakok végén refrén van, ami Pál apostoltól származik a Bibliából

V. László

• szintén a bűn utáni bűntudatról, lelkiismeret-furdalásról  szól
• többszólamú: párhuzamosan történnek az események: a király a szolgájával beszélget – fél, mert esküje ellenére megölette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig bebörtönöztette; van miért félnie: börtönbe vetett ellenségei megszöknek (mialatt ő beszélget)
• a bűntudat itt is hallucináció, félelem, majd őrület formájában jelenik meg
• V. László félelmében elmenekül, végül a halálba – a cseh szolga enyhet nyújtó poharat ad, ez az enyhülés a halál

A walesi bárdok

• állítólag Aranyt arra kérték, hogy írjon egy verset a Magyarországra látogató Ferenc Józsefnek, s helyette ezt írta (magyar-osztrák; walesi-angol kapcsolat!)
• Edward király azért megy Walesbe, hogy felmérje a vérontás után földjeit; de elveti a sulykot: nem elégszik meg a walesiek bőséges vendéglátásával, azt kéri, hogy dicsőítsék is, de hazudni nem tudnak a walesi bárdok: hárman is megéneklik a walesiek panaszait – Edward ellen (egyre fiatalabb, egyre bátrabb bárd szól)
• Edward válasza: megölet 500 énekest: elhallgattatja őket (a védekezés pszichológiája!), de a fejében, a lelkiismeretében tovább énekelnek, ott nem tudja elhallgattatni őket, végül - V.Lászlóhoz hasonlóan - megőrül (ez a büntetése Walesért és az ötszáz walesi bárdért)

E. Befejezés

A bűnhődés ábrázolása és pszichológiája (akár más irodalmi művekben pl. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésében vagy az Édes Annában (ott a bűnhődés megelőzi a bűnt) ; Zichy Mihály balladaábrázolásainak rövid bemutatásával is lehet zárni.