Élethazugságok Ibsen drámáiban - A vadkacsa, Nóra DRÁMA- ÉS IRODALOMTÉTEL

Ez a tétel itt is olvasható.


bevezetés

• ahogyan az epikában, úgy a drámában is megváltozott a hősök szerepe a XIX. század végére; a romantika végére, a realizmus elejére már nem a „nagy” hősök jellemzőek, hanem az átlagemberek
• az antik epika hősei még héroszok – mint például Akhilleusz vagy Odüsszeusz –, akik egy egész nép életét is képesek befolyásolni; különleges képességekkel bírnak         az antik dráma szereplői is nagy tetteket hajtanak végre (pl. Antigoné)
• ahogy előre haladunk az irodalomtörténetben, az epikus és drámai hősök egyre hétköznapibbá válnak (pl. Shakespeare hősei már nem héroszok, de többségük király vagy fontos társadalmi rangú személy)

Ibsenről

• Ibsen élete nagy részét Norvégián kívül töltötte, a sikert a német nyelvterületen bemutatott drámái hozták meg számára, ezután lett csak hazájában is népszerű
• színpadi művei általában analitikus drámák, és jellemzőek rájuk az élethazugságok

analitikus dráma – múltbeli esemény

• például a Solness építőmesterben kiderül, hogy leégett Solnessék háza, meghaltak ikergyermekeik, ez az oka, hogy ilyen „hűvös” házasságban élnek

• A vadkacsában az öreg Ekdal és az öreg Werle egykori zűrös üzleti ügye a jelenre is lecsapódik; Werle kibújt a törvény alól, míg Ekdalnak tönkrement az élete; Werle próbálja megnyugtatni saját lelkiismeretét, jóvá tenni az egykori hibáját, és amiben csak tudja támogatja Ekdalékat pl. Hjalmar Ekdal valójában neki köszönheti, hogy be tudta rendezni a fényképészműhelyét, sőt, a feleségét, Ginát is mintha Werlének köszönhetné 
• nem is beszélve arról, hogy kiderül a múlt (és jelen) egyik nagy hazugsága: Hedvig nem Hjalmar Ekdal lánya, pedig ő sajátjaként szerette

• a Nórában is megjelenik egy titok a múltból: Nóra váltót hamisított: apja helyett írta alá, aki akkor már halott volt; fontos, hogy azért tette, mert a férje, Helmer beteg volt, és csak így tudta biztosítani számára a külföldi gyógykezelést (Nóra tehát a szerelme miatt csalt)

• A másik fontos jellemzője az Ibsen-drámáknak az élethazugságok megléte
• Solness  ismeri be magának, hogy már nem a régi sem mint építész, sem mint férfi 
• az öreg Ekdal a padláson rendezi be a vadkacsával a maga kis álerdejét, afelől pedig nem lehetünk biztosak, tudja-e Hjalmar, hogy Hedvig nem az ő lánya
• A vadkacsa Relling doktora szerint szükség van hazugságokra, hogy az ember elviselje az életet
• A vadkacsa több értelmezés szerint szimbolista dráma, a vadkacsa a hazugságokban élő ember szimbóluma is lehet, s ahogy a műben meg is fogalmazódik, ha beleakad a hínárba ( a hazugságokba) csak egyre jobban belegabalyodik

•  a Nórában is megjelennek az élethazugságok
•  Nóráék egy boldog család – látszólag
•  Nóra titokban eszik édességet, mert a férje nem engedi
•  nem mondja el neki, hogy váltót hamisított, pedig zsarolják
•  Helmer ideális férjnek tűnik, de amikor Nóra elmondja neki, hogy hamisított, kikel magából, nem Nóra érdekli, hanem a hivatali pozíciója, az, hogy mit szól majd mindehhez a világ
• a hazugságuk csak látszólag tökéletes: tökéletesen megfelel azoknak a normáknak, amelyeket a társadalom diktál és elvár, de hiányoznak belőle a valódi értékek (pl. a másik hibáinak elfogadása, igaz érzelmek)
• amikor Helmer megtudja, hogy a hamisítás nem fog kitudódni, és a zsaroló is eláll a szándékától, „visszafogadná” Nórát, de Nóra elutasítja az addigi látszatéletet, otthagyja a családját
• a mű eredeti címe: Babaszoba – metaforikus: a világ, amelyben Nóra él, olyan, mint egy babaszoba: nem valóságos, el van zárva a valódi világtól, nem érheti a benne élőket semmi rossz
• de: a baba (Nóra) játékszer, úgy kell élnie, ahogy játszik vele az, akié, nincs önálló élete
• a női sors a realizmus korában kezd érdekessé válni az irodalom számára (pl. Flaubert: Bovaryné, Tolsztoj: Anna Karenina)
• Nóra a mű végén hátat fordít addigi látszatéletének (amelynek részei voltak a gyermekei is)

Öteletek a befejezéshez:

• Van-e jó választási lehetőség Nóra előtt?
• Egyedi-e a sorsa, vagy a korról (esetleg a mai társadalomról) beszél ez a mű?
• Elítélhető-e Nóra döntése miatt, hogy otthagyja a családját?
• Bűnös-e Nóra, hogy váltót hamisított? Bűnös lett volna-e akkor, ha nem teszi meg férje gyógyulása érdekében?
• Valóban szüksége van- e az embereknek hazugságokra a boldogsághoz?
• Hazudott-e önmagának Hjalmar Ekdal, vagy csak annyira buta volt, hogy nem jött rá a Hedviggel kapcsolatos titokra?