A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; A hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk - NYELVTANTÉTEL

Ez a tétel itt is olvasható.

Ø  a hangokat két nagy csoportra osztjuk: magánhangzók,  mássalhangzók

Ø  a magánhangzók ejtésekor a kiáramló levegő nem ütközik akadályba, mássalhangzók ejtésekor azonban igen

Ø  a magánhangzókat négy szempont szerint  csoportosíthatjuk:

1.      időtartam szerint:  a. rövid pl. A, I, O, U

                                      b. hosszú pl. Á, Ó, Ő

2.      ajakműködés szerint: a. ajakréses: Á(!), E, É, I, Í

                                   b. ajakkerekítéses: O,        Ó, Ö, Ő, U, Ú, Ü, Ű

3.      a nyelv vízszintes mozgása szerint:

a.      magas: E, É, I, Í, Ü, Ű, Ö, Ő

b.      mély: A, Á, O, Ó, U, Ú                                             

4.      a nyelv függőleges mozgása szerint:

a.      alsó nyelvállású: A, Á, E

b.      középső nyelvállású: O, Ó, Ö, Ő, E, É

c.       felső nyelvállású: I, Í, U, Ú, Ü, Ű

Ø  a mássalhangzókat csoportosíthatjuk a képzés helye (pl. gégehang: h; ajakhang: b, p, m; foghang: d, n, t) és a képzés módja szerint (pl. orrhang: m, n; pergőhang: r)

Ø  a mássalhangzók a hangszalagok állásától függően lehetnek zöngések és zöngétlenek; a legtöbb zöngés mássalhangzónak van zöngétlen párja (pl. b-p, d-t, g-k, dz-c, dzs-cs, zs-s)

Ø  a magánhangzók mind zöngések

Ø  a beszédben a hangokat egymástól nem elszigetelten, hanem összefüggően ejtjük ki, ezért hatnak egymásra, ezt a jelenséget nevezzük alkalmazkodásnak

Ø  magánhangzótörvények:    - hangrendi illeszkedés: a szótőhöz járuló toldalék igazodik annak hangrendjéhez, pl. ház + -ból, -ből; (a hangrendet az határozza meg, hogy egy szóban magas – teniszütő – vagy mély – autó – mássalhangzók vannak, eszerint van magas, mély és vegyes hangrendű szó; vegyes hangrendűnél általában az utolsó magánhangzóhoz alkalmazkodik a toldalék)

                                                   - ajkműködés szerinti illeszkedés: háromalakú toldalékok esetén a két magas hangrendű közül az kapcsolódik a szóhoz, amely neki ajakműködés szerint megfelel

pl.     kertész    +   -hoz        -hez           -höz

            E, É              O            E                Ö

         magasak        mély       magas       magas

        ajakrésesek                  ajakréses     ajakkerekítéses

Ø  Ágnesnak, Ágnesnek (mindkét alak helyes, mert egyes területeken még ejtik a zárt e-t) ; a híd nagyon ősi szavunk, eredetileg „mély i” volt benne (ezért: híddal), ami már rég kihalt a nyelvből

Ø  mássalhangzótörvények:    

                           -  összeolvadás: két egymás mellett álló mássalhangzó helyett egy     harmadikat  ejtjük hosszan (pl. egyszer - eccer)

- mássalhangzó-kiesés: három egymás mellett álló különböző mássalhangzóból a  középsőt nem ejtjük (pl. pénzsóvár - pénsóvár)

- mássalhangzó-rövidülés: három egymás mellett álló mássalhangzóból, ha kettő egyforma, csak egyet ejtünk, és a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük (pl. makktermés - maktermés)

- hasonulás:   a) teljes hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik a másikat kiejtéskor magához teljesen hasonlóvá teszi (pl. anyja - anynya); lehet írásban jelölt (pl. tűzzel, olvass) és írásban jelöletlen (pl. éljen, község)

                        b) részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül ejtéskor a második az elsőt magához hasonlóvá teszi valamilyen képzésmozzanatban;   1) képzés helye szerinti részl. has. (pl.azonban - azomban)                            a B ajakhang, „kiválasztja” az N-hez legközelebb álló ajakhangot)

                                      2) zöngésség szerinti részl. has. (pl. zsebkendő - zsepkendő) a K zöngétlen, ezért ejtjük a B zöngétlen párját előtte)

Ø  írásban csak az írásban jelölt teljes hasonulást jelöljük!