Mikor
készítünk összefoglalást?
- a szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását
- a szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a szöveg további felépítéséről, tartalmáról
- a szöveg befejező részében, így a végén összefoglaljuk az elhangzottakat, olvasottakat
- az érdeklődés felkeltése céljából rövid tartalmi kivonatot készíthetünk (ez megjelenhet külön vagy a szöveg előtt pl. az újságcikkek bevezető részei
A vázlat
- a vázlat a szöveg gerincét alkotja; akkor áttekinthető, ha azonos rendű címek, vázlatpontok egymás alatt helyezkednek el; a legmagasabb rangú címek a bal margónál, az alájuk rendelt vázlatpontok jobbra lejjebb kezdődnek; áttekinthetőbb, ha az egyes szinteket számokkal, betűkkel jelezzük
- a vázlat típusai:
- az egyes bekezdések fő gondolatát tartalmazó mondat, a tételmondat felel meg a vázlatpontoknak
- az egyes részek kulcsfogalmai, kulcsszavai a vázlatpontok
A tartalmi kivonat
- a tartalmi kivonat röviden általában 300 és 900 szó közötti terjedelemben összefoglalja – nem a műből kölcsönzött részletekkel – az írásmű tartalmát, fő gondolatait
A tömörítés
- a tömörítés hasonló a tartalmi kivonathoz, itt is a szöveget kell összefoglalni kisebb terjedelemben, azonban a szövegtömörítés esetében az írásműszövegének részleteit használjuk fel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése