Endre király (azaz II. András, az „aranybullás”): épp
galíciai hadjáratot vezet, ezért nincs jelen az első négy felvonásban; az
ötödik felvonásban jelenik meg, amit a Bánk bán több kritikusa is indokolatlan dramaturgiai
fogásnak tekint, mert így a mű végén jelenik meg egy új szereplő; nagyon
fontos, hogy Endre egy nemzeti király (a dráma a reformkor idején született!),
aki képes felülemelkedni az őt ért sérelmeken; a legnagyobb sérelem az, hogy
Bánk megölte Gertrudist, a királynét; Endre elítéli a gyilkosságot, de elítéli
a királyné viselkedését is (azaz az idegenek élősködését stb. az országon)
Gertrudis: magyar királyné, de merániai származású; rangja
és neme miatt nincs igazi vetélytársa; rokonai érdekeit az országé elé helyezi
Bánk bán: a királyt távollétében annak „helyettese”; ez
ellentmondást szül: így ő parancsol a királynénak vagy az asszony neki?; a
dráma minden főbb szereplőjével konfliktusban áll, de a legnagyobb problémát
mégis saját magával való konfliktusa okozza: olyan feladatokat kap, amiket nem
tud megoldani, főképp azért, mert elveivel ellentétesek; magányos hős,
nincsenek szövetségesei
Melinda: Bánk fiatal felesége (Bánk körülbelül Gertrudisszal
egyidős); jóhiszemű, de kiszolgáltatott, cselekvésképtelen, csak sodródik az
eseményekkel; tisztaságával a királyné és Bánk felé kerekedik; legnagyobb
értéke erkölcsössége, becsületessége, s mivel Ottó (és vádaskodásával Bánk is)
ezt veszi el tőle, Melinda valódi énje, lényege „megsemmisül”, halála már csak
fizikai halál, megváltás számára
Ottó: Gertrudis rokona; megtestesíti mindazt, amiért Peturék,
a békétlenek lázadnak; minden áron meg akarja szerezni Melindát, „szövetségesét”,
Biberachot orvul öli meg; gerinctelen, gyáva figura
Biberach: mindig arra az oldalra áll, ahonnan többet
remélhet; „jelmondata”: „ott van a haza, hol a haszon”
Tiborc – a jobbágyságot személyesíti meg, a királyi udvaron
kívüli világot; olyan kérdéseket vet fel, amelyek a reformkor problémái is; nem
lázad a sorsa ellen, csak tényeket közöl Bánkkal; problémái Bánk megoldásra
váró problémáivá válnak
Petur bán: gyűlöli az idegeneket, és egy asszonynak
(Gertrudis) sem szívesen engedelmeskedik; jót akar az országnak, de nem egyenes és nem átgondolt, az
ország problémáit erőszakos úton oldaná meg
Izidóra: nemes hölgy, aki szerelmes Ottóba; Gertrudis halála
bosszúszomjassá teszi; gyakran ő értesíti a királynőt Bánk vagy Ottó tetteiről –
elsősorban dramaturgiai szerepe van
Simon és Mikhál – Melinda rokonai; ők is inkább csak
sodródnak az eseményekkel, passzív szereplők; idegen származásuk miatt óvatosak
Solom mester és Myska bán hűek a királyhoz; talán ebből
ered, hogy – mivel a királyné a királyhoz tartozik – nem látják Gertrudis
hibáit
Könnyű összekeverni Solomot és Myska bánt Melinda
rokonaival, Simonnal és Mikhállal. Szintén gyakran felcserélik Izidórát
Izórával (Az ember tragédiájában Éva neve Izóra a konstantinápolyi színben), illetve
Gertrudist Gertrúddal (az utóbbi Hamlet anyja). (A Bánk bánban a hosszabb nevek
szerepelnek: Gertrudis, Izidóra.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése