A nyelvtörténet forrásai: kéziratos és nyomtatott nyelvemlékek - NYELVTANTÉTEL

Nyelvemlékeknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző írott szövegeket. Ezek a szövegek nem feltétlenül szépirodalmi művek, a legkorábbi nyelvemlékek többsége egyházi szöveg vagy jogi irat (pl. a birtokviszonyokat rögzíti vagy adománylevél). A diakrón, azaz a történeti nyelvészetnek fontos forrásai a nyelvemlékek. Vizsgálatukkal állapítható meg, hogy milyen volt régen a magyar nyelv, illetve, hogyan változott a nyelv hangzása, a szókincs, a szavak jelentése. A felsoroltak közül a hangzás vizsgálata a legnehezebb, nehéz rekonstruálni, hogyan is ejthették ki a leírt szavakat régen, főleg, hogy nem volt egységes helyesírás a 19. század előtt.

Magyar nyelvű nyelvemlékekről a magyar írásbeliség kezdetétől, az államalapítástól beszélhetünk.

A nyelvtörténeti emlékeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen nyelvi anyagokat őriznek, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, vagy, hogy mikor keletkeztek.

Attól függően, hogy a teljes szöveg magyarul van, vagy csak részben vannak benne magyar szavak, megkülönböztetünk szórvány- és szövegemlékeket.

A SZÓRVÁNYEMLÉKek azok az írott nyelvemlékek, amelyek idegen nyelvűek, magyar szavak csak elszórtan találhatók bennük. Ezek a szavak általában tulajdonnevek, földrajzi nevek, amiket nem tudtak vagy nem is volt értelme lefordítani, vagy rövid mondattöredékek.

Egyik fontos szórványemlékünk A birodalom kormányzásáról című görög nyelvű írás, melyet Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár írt a fiának. Ebben a magyar fővezérek neveit (pl. Álmos, Árpád, Üllő), földrajzi neveket (pl. Etelköz, Levédia) és törzsneveket (pl. Nyék, Megyer, Kürtgyarmat) olvashatunk.

A veszprémvölgyi apácák adománylevele Szent István korából származik. Szintén szórványemlék. Görög és latin szövegében magyar helynevekre bukkanhatunk.

Legismertebb szórványemlékünk 1055-ből származik,  A tihanyi apátság alapítólevele. A latin szövegben magyar tulajdonneveket és köznevek találunk, sőt, egy mondattöredéket is („feheruuaru rea meneh hodu utu rea” = Fehérvárra menő hadútra).

A szórványemlékek közé tartozik Anonymus 1200 körüli Gesta Hungaroruma is.

A GLOSSZÁk nem szerves részei a szövegnek, hanem lapszéli vagy sorközi jegyzetek. A szövegek megértését segítették. Pl.  Marosvásárhelyi glosszák.

Az ómagyar korban (az államalapítástól a mohácsi vészig számítjuk) SZÓJEGYZÉKEKet használtak. Ezek a szótárakhoz hasonlítanak, csak nem betűrendben, hanem fogalomkörök szerint csoportosították a latin szavakat, a magyar jelentést pedig föléjük. Pl. ilyen a XV. századból a Besztercei szójegyzék.

A SZÖVEGEMLÉKEK olyan nyelvemlékek, amelyek összefüggő, magyar szövegek.

Első szövegemlékünk a XII. századból származó Halotti beszéd és Könyörgés. A Pray-kódexben található. (A kódex Pray Györgyről kapta a nevét, tehát helyes ejtése [praj], nem [préj], mintha az angol imádkozni ige lenne.) A Halotti beszédnek nem csak a nyelvészetben, az irodalomban is nagy jelentősége van, Sok irodalmi szöveg hivatkozik rá, idéz belőle. Legismertebb talán Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című verse és Márai Sándoré, amely ugyanezt a címet viseli.

Másik fontos szövegemlékünk, egyúttal az első magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom. 1300 körül keletkezett, és feltehetően, ahogy a Halotti beszéd is, egy latin nyelvű szöveg fordítása.

A KÓDEXEK nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások, kézzel írott könyvek.

A legrégibb magyar könyv, a Jókai-kódex a XIV. században keletkezett, de másolata a XV. századból maradt ránk. Assisi Szent Ferenc életéről olvashatunk benne.

Jelentős kódexeink még a Bécsi, a Müncheni, az Apor-, a Festetics- és az Érdy-kódex.

A XVI. századi kódexek közül kiemelkedik a Ráskay Lea domonkos apáca által másolt Margit-legenda, IV. Béla apáca lányának, Árpádházi Szent Margitnak a története.

NYOMTATOTT NYELVEMLÉKEINK a XV-XVI. századtól vannak. Hess András már 1471-ben létesített nyomdát Budán.

A korai nyomtatott nyelvemlékek közül fontos megemlíteni Sylvester János Új testamentumát, illetve Károlyi Gáspár gönci református lelkész 1590-ben Vizsolyban kiadott Szent Bibliáját. Az utóbbi az első teljes magyar fordítása a Szentírásnak.

(A Soproni virágének – összesen két sorból áll – a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke. A XV. századból származik.)

A tétel zárásaként röviden el lehet mondani, hogy az írásos nyelvemlékek mellett a 20. században megjelentek a hangfelvételek, és azt is, hogy ez milyen új lehetőségeket jelentett a nyelvtörténeti kutatásban.

A kommunikációs folyamat funkciói és tényezői - NYELVTANTÉTEL

Mi a kommunikáció? Egyszerűen megfogalmazva információáramlás legalább két személy között valamilyen jelrendszer segítségével. Kicsit részletesebben kifejtve: a kommunikáció vagy közlésfolyamat az emberek között lezajló tudatos vagy nem tudatos érintkezés, amely valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv, mimika, gesztikulálás) segítségével jön létre. Egy információ „mozgásba lendítése”, két fél közötti szándékos és kölcsönös felhasználása; információcsere, érintkezés, közlés, híradás. 

A kommunikáció tudománya a kommunikációtan vagy kommunikációelmélet.Általában emberekhez kapcsoljuk a kommunikációt, de állatok is kommunikálhatnak egymással (pl. méhek tánca, szag-, hang- és fényjelek, „mimika”)

 

A kommunikáció során jeleket használunk. A jeleket sokféleképpen lehet csoportosítani. Például így:      

             

Vagy a jelölő és a jelölt viszonya alapján így:

A nyelvi jelek is szimbólumok. Önkényesek, azaz nem ok-okozati viszony vagy hasonlóság alapján alakultak ki. Az asztal hangsor nem hasonlít az asztalhoz, illetve az asztal fogalmához, és nincs is ok-okozati viszonyban vele. Bizonyíték erre a sokféle nyelv létezése. A table, Tisch, mesa, mensa stb. hangsorok mind az asztalt jelölik. (A hangutánzó szavak viszont ikonok! ld. itt)

Mik a kommunikáció tényezői? Azaz: mi kell ahhoz, hogy létrejöjjön?

Az üzenet az adótól (nevezhetjük jeladónak, közlőnek, beszélőnek, írónak stb., attól függően, hogy hogyan adja át az üzenetet) a kód segítségével a csatornán keresztül jut el a címzetthez (befogadó, jelvevő, hallgató, olvasó stb.), aki dekódolja azt.

Az üzenet lehet egy irodalmi mű mondanivalója, de lehet egy egyszavas mondat jelentése is. (Nem csak nyelvi kódrendszerrel „megfogalmazott” üzenetek léteznek. Például, amikor a parkban sétáló kutya megjelöli a fákat, az üzenet valami olyasmi, hogy „itt jártam, ez az én területem”. A későbbiekben azonban a példák a nyelvi kommunikációra vonatkoznak.)

A nyelvi kód egy hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer. Tehát egy közösség (pl. a több millió, magyarul beszélő ember) minden tagja tisztában van az adott jelrendszer jeleivel.  Az asztal szó minden magyarul beszélő számára (nagyjából) ugyanazzal a jelentéssel bír, a table ugyanazt jelenti az angolul tudóknak stb. A „hagyományokon alapuló” és a „közösségileg elfogadott” kifejezések lényegében arra utalnak, hogy a nyelvi jelek szimbólumok. 

A csatorna a kommunikációs közeg, melyen keresztülfut az üzenet. Beszéd esetén a csatorna a levegő (hiszen a hanghullámok terjedéséhez levegő kell; légüres térben nem tudnánk beszélni, és víz alatt sem megy igazán jól), íráskor a papír a csatorna stb. 

Az aktuális beszédhelyzet (a beszéd pillanata) is fontos a kommunikáció során, mert más és más helyzetekben mást és mást jelenthet az üzenet.  

A kommunikáció lehet:

Egyirányú kommunikáció esetén nincs azonnali visszajelzés, a kétirányúnál van.

A közvetlen kommunikáció azt jelenti, hogy a kommunikáció során az adó és a címzett ugyanazon a helyen vannak, ugyanakkor. Ha a kommunikáció közvetett, nem ugyanott vannak (pl. telefonbeszélgetés), vagy nem egy időben történik a közlés és a befogadás. Érdekes kérdés, hogy vajon a chatelés vagy a skype-olás közvetett vagy közvetlen kommunikáció-e. A definíció szerint nem egy helyen vannak a beszélgetőpartnerek, de mégis mondhatjuk azt, hogy olyan, mintha úgy lenne, hiszen majdnem ugyanolyan visszajelzést kaphatunk, mint élő szóban.

A kommunikáció funkciói (azaz mire használjuk):

1. tájékoztató (referenciális) funkció: 

vélemény- vagy gondolatközlés valamiről

a leggyakoribb funkció

ide tartozik a legtöbb kérdés is

2. érzelemkifejező (emotív, expresszív) funkció.

belső érzéseink és vágyaink kifejezése

3. felszólító, felhívó (konatív) funkció:

az a cél, hogy a címzettet befolyásoljuk, valamire rávegyük

a felszólító mód és a megszólítás jellemzi grammatikailag

ide tartoznak általában az életbölcsességek szabályai, intelmei

4. kapcsolatfenntartó (fatikus) funkció pl.köszönés

5. értelmező (metanyelvi) funkció:

legtöbbször a nem értett szövegre kérdezünk vissza, „nyelvről való beszéd”, pl. Nem jut eszembe az a szó… / Mit mondtál?

6. esztétikai (művészi, poétikai) funkció:

az üzenet nyelve művészi megformáltságú

a nyelv nemcsak eszköz, hanem maga a valóság, maga az üzenet

Az első három funkciót szokás elsődleges vagy főfunkcióknak nevezni, míg a második hármat pedig másodlagos vagy mellékfunkcióknak.