Helyesírási kvíz: LY ÉS J A MADÁRNEVEKBEN

Visszaszámlálós kvíz

Ehhez hasonló kvízeket és ennek a blognak a megújult változatát találod itt.


 

10 jó tipp az írásbeli magyarérettségihez

Az alábbiakat már sokszor hallhattad, de nem árt átfutni őket, mert nagyon egyszerűen és megmenthetnek néhány értékes pont elvesztésétől.

1.Fusd át a feladatokat, mielőtt elkezded olvasni a szövegértés szövegét! Ezzel sok időt takaríthatsz meg.

 

2.Tagold a szöveget! Bármelyik szövegalkotási feladatot választod, a dolgozatodban minden új gondolatot új bekezdésbe írj! A szöveg nem csak három bekezdésből - bevezetésből tárgyalásból és befejezésből - áll.

3.Érvelj, ha az érvelést választod! Tévhit, hogy ez a feladat kevesebb tudással is megoldható. Nem az a feladatod, hogy leírd a véleményedet az adott témáról, hanem az, hogy állításokat, tételmondatokat fogalmazz meg, amelyeket bizonyítasz vagy cáfolsz, illetve ugyanígy kell eljárnod az idézettel. Az irodalmi példák nagyobb részét a középiskolában tanult művek közül válaszd, és ne csak azt írd le, mit gondolsz róluk vagy miről szólnak, hanem kapcsold őket az idézethez!

4.Ne ijedj meg, ha olyan művet kell elemezned, aminek a szerzőjéről még sosem hallottál! Biztos, hogy sokkal többet tudsz írni Adyról, mint például Bodor Ádámról, de úgysem ez lesz a feladat. A szövegre koncentrálj! 

5.Ne írd le, hogy miről szól a novella! A cselekmény rövid ismertetése nem elemzés. Írj vázlatot arról, hogy milyen szempontok szerint fogsz haladni az elemzésben (pl. először a címről írsz, aztán az elbeszélői nézőpontról, a mű stílusáról, nyelvéről, a szereplők jelleméről)

6.A feladatot oldd meg! Az értelmezési feladatoknál a legtöbbször van egy vagy több szempont, amit szem előtt kell tartanod. Ezekre egyértelműen utalj a dolgozatodban! (pl. megfelel-e egy adott műfajnak a mű, hogyan viszonyul az elbeszélő a szereplőkhöz)

7.Hasonlítsd össze a két művet, és ne csak egymás után elemezd őket, ha az összehasonlítást választod! Írj vázlatot egy szempontrendszerről, ami alapján haladsz az összehasonlítás során! (pl. mikor éltek a szerzők, cím, műfaj, versszakok száma, sorok hosszának szerepe, rímképlet … )

8.Használj szakkifejezéseket! Legyenek a fogalmazásodban olyan szavak, kifejezések, melyeket irodalomórán is használtatok az elemzések során (pl. elbeszélői nézőpont, metafora, narrátor, rím, stílusirányzat, elégikus, alliterál)

9. Idézz! Egy-egy állításodat alátámaszthatod a műből vett idézettel is. Figyelj a helyesírásra ekkor is! Ha a szerző helytelenül írt valamit, de te helyesen írod az idézetben, az is hiba! Az idézetek színesebbé teszik a szöveget (és "telnek a sorok" velük), de azért ne ess túlzásba, ne idézz 3-4 sornál hosszabban vagy túl sokszor!

10.Olvasd át a kész dolgozatodat! A helyesírás a szövegértési résznél is számít. Ha kell, használd a szótárt, de ha túl sokat lapozgatod, nagyon sok idődet elveheti. Ha nem vagy biztos benne, hogy kell írni egy szót, válassz helyette másikat (pl. muszáj – szükséges, kell), csak annak nézz utána, amit mindenképp használnod kell (pl. metafora)!

Jonathan Swift Gulliver utazásai című regényének cselekménye - 2.rész

3. Utazás Laputába, Balnibarbiba, Glubbdubdribbe, Luggnaggba és Japánba 

Gulliver néhány évig nem hajózik, de 1706-ban barátja, William Robinson unszolására tengerre száll a Jó szerencsét fedélzetén. A hajót kalóztámadás éri, és hősünket egy csónakban sorsára hagyják a tenger közepén.

Egyszer csak azt veszi észre, hogy valami eltakarja felette a napot. Egy repülő sziget az: Laputa. Felhúzzák a csónakból a szigetre. Megtudja, hogy a sziget talapzata egy nagy gyémánt, amit az uralkodó parancsára mozgatnak egy mágnes segítségével. Erről a fenti szigetről irányítják a „fentiek” a „lenti” világot, Balnibarbit. Ha Balnibarbi lakossága lázadozik vagy bármi olyat tesz, ami a laputaiaknak nem tetszik, elzárják előlük a napfényt vagy rájuk repülnek és kilapítják őket.

Gulliver  - ahogy eddigi utazásai színhelyeit -  részletesen bemutatja Laputát és lakóit. A laputaiak rajonganak a csillagászatért, a matematikáért és a zenéért, de a gyakorlati élet dolgaiban nem túl járatosak. Például: az urakat szolgák kísérik egy úgynevezett „lélektani légycsapóval”. Ez egy nagy hólyag, belül zörgő kavicsokkal, s a szolgák ezzel legyintik meg uraikat figyelmeztetve őket, ha valamit észre kell venniük, annyira álmatagon, elméleti kérdéseken töprengve járkálnak a világban.  A laputai férfiak azt sem veszik észre, hogy feleségeik a lenti, balnibarbi férfiakkal csalják őket.

Gulliver leereszkedik és megnézi a lenti világot, Balnibarbit is. A fővárost, Lagadót látogatja meg. Itt nagy a nyomor, de a lakosok nem azon fáradoznak, hogy ennek véget vessenek, hanem mindenféle kísérletet folytatnak a jobblét reményében. Gulliver elmegy a Felséges Lagadói Akadémiára, és itt láthatja, milyen kísérleteket is folytatnak a lagadói tudósok. Egyikük uborkából szeretné kivonni a napfényt, hogy azzal melegítsen, egy másik jéghamvasztás során szeretne puskaporhoz jutni. Van, aki ürülékből akar tápanyagot előállítani, van, aki a pókfonalat szeretné hasznosítani, van, aki a márvány puhításával próbálkozik, hogy tűpárnát készítsen belőle és van, aki szilárd levegő előállításával kísérletezik. Megpróbálnak felülről lefelé építkezni, disznókkal szántani (ételt rejtenek a földbe és a disznók feltúrják), csupasz birkát akarnak előállítani, és némelyik tudós úgy gondolja, hogy mindenre jó gyógymód, ha a rossz gázokat kiszippantják a testből, illetve levegőt pumpálnak az emberbe, így kiszorítják a beteg gázokat. 

A nyelvészet terén is vannak új ötletek. A beszéd fölösleges, elég, ha különböző tárgyakat hordoz magával az ember, és megmutatja, amiről „beszél”, igaz, nagyon sok tárgyat kell így cipelni. Ezt az ötletet a nők ellenzik legjobban, mert így nem tudnak rendesen csevegni egymással. 

Az Akadémia nem csak a gyakorlati élet, de a szellemi meg a politikai tudományok terén is előrukkol újításokkal. A matematikai tételek elsajátításának új módja, hogy ráírják azokat egy ostyára, ezt elfogyasztjuk, majd koplalunk, és már tudjuk is a tételt. 

A politikai nézeteltérésekre is van megoldás: 100-100 ellentétes nézeteket valló politikus fejét szét kell fűrészelni, majd összeragasztani. A magas állami tisztségek kiosztása pedig történjen lutrival.

Gulliver ezután Glubbdubdribbe megy, a boszorkánymesterekhez vagy más néven mágusokhoz. Itt megidézik a történelem nagyjait. Találkozik például Nagy Sándorral, Hannibállal, különböző tudósokkal és uralkodókkal. A római szenátussal megismerkedve arra a következtetésre jut, hogy tagjai héroszok, míg a modern képviselőház zsebtolvajok és útonállók gyülekezete. 

Luggnaggba is eljut, a struldbrugok, azaz a halhatatlanok közé. Fejükön vörös jel van, így születtek, ez jelzi halhatatlanságukat. Gulliver eddig azt gondolta, ezek az emberek nagyon boldogok, hiszen nem kell félniük a haláltól. Látja azonban, hogy kegyelemkenyéren, magányosan élnek, egyre vénebbek lesznek, ráadásul irigyek, kapzsik, önzők, egyáltalán nem boldogok. Az életük értelmetlen.

 

Végül – Japánt érintve – 1710 áprilisában hazatér Angliába.

4. Utazás a nyihahák országába

Szeptemberben hősünk már ismét úton van. Portsmouth-ból indul a Kaland kapitányaként. A hajón lázadás tör ki, és őt a legénység kiteszi egy ismeretlen helyen.

Itt ismeri meg a nyihahákat. A nyihahák tulajdonképpen okos lovak mindenféle jó tulajdonsággal. (Persze tudnak beszélni, és Gulliver egész gyorsan megtanulja ezt a nyelvet is.)

A nyihahák nyelvében nincs szó a hazugságra, a betegségre, erőszakra, kényszerre vagy csalásra, mert nem ismerik ezeket a dolgokat. Mértékletesen élnek, fontos az életükben az értelem meg a szeretet.  Puritán, szigorú nevelésben részesítik gyermekeiket. 

A rossz dolgokat csak onnan ismerik valamennyire, hogy közelükben laknak a jehuk, akik viszont pontosan az ellentéteik. Erőszakosak, ostobák, meztelenül rohangásznak. Az ő testük szinte teljesen olyan, mint az embereké. Mindenük a szerzés: fénylő köveket, ásványokat gyűjtenek.

A nyihahák istállóban tartják a jehukat, megvetik őket, de azért teherhordásra használják.

Gulliver hosszasan elbeszélget egy okos szürke lóval a hazájában élő arisztokrácia és az igazságszolgáltatás szörnyűségeiről. Egyre inkább megveti az embereket és társadalmukat, és úgy dönt, a nyihahák között szeretne élni ezután. A nyihahák parlamentje azonban nem engedélyezi ezt, így csónakot készít és elindul. Nem akar hazamenni, portugál hajósok viszik haza megkötözve, mert annyira tiltakozik az emberi társaság ellen, hogy őrültnek vélik.

A családja örül neki, de ő nem túl lelkes, hogy otthon lehet. Megundorodott az emberektől, sokkal szívesebben van az istállóban két ló közelében.

Az utószóban Gulliver még kifejti, hogy a történeteiben említett helyeket nem érdemes leigázni, mert nem eléggé gazdagok.

A cselekményleírás első részét ITT találod, Swiftről pedig ITT olvashatsz részletesebben.

Jonathan Swift Gulliver utazásai című regényének cselekménye - 1.rész

A regény elején Lemuel Gulliver rokona, a kiadó biztosítja az olvasókat afelől, hogy minden, amit itt olvasnak színigaz, maga a főhős meséli el történetét. Megtudhatunk néhány dolgot Gulliverről, például, hogy honnan származik, hol tanult. A történet négy fő részből áll.
 

1. Utazás Lilliputba

Gulliver seborvos az Antilop nevű hajó fedélzetén, amely 1699 szeptemberében hagyja el Bristol kikötőjét. Novemberben hajótörést szenvednek, és Gulliver egyszer csak arra eszmél, hogy a földhöz cövekelték és körülötte apró emberkék jönnek-mennek. Az emberkék etetik és inni adnak neki. Egy katedrálisba viszik (oda fér be), ahol vasra verik. 1726 ember napi adagját eszi meg minden nap, 300 szabó szab rá ruhát és 6 tudós tanítja, ugyanis a pici emberek más nyelvet beszélnek. Gulliver gyorsan megtanulja a lilliputiak nyelvét. 

Megismerkedik a császárral, aki alattvalói szerint „a világmindenség gyönyörűsége és szent rettegése”, talán azért is, mert egy kicsivel magasabb, mint a többiek.  Az országban két párt van, az egyik tagjai magas, míg a másikéi alacsony sarkú cipőt hordanak. Az embereket nem csak a cipőviselés, de a lágytojás feltörésének módja is megosztja: az egyik párt szerint a hegyes, a másik szerint viszont a tompa végén kell megtörni a tojást. 

Más furcsaságok is vannak az országban: a magas állami beosztások betöltésénél nem a tehetség, a rátermettség vagy a becsületesség számít; a jelentkezők kérvényt nyújtanak be, azután kötéltáncmutatványokat mutatnak be az uralkodó előtt. Azé az állás, akinek a mutatványa a leghajmeresztőbb.

Kitüntetéseket titokban lehet szerezni „pálcaugrással” – a pálca alatt vagy fölött kell átjutni, és siker esetén a kitüntetett kap egy kék szalagot.

Gulliver, vagy ahogy a lilliputiak hívják, az Emberhegy gyorsan beilleszkedik az apró emberek világába. Megismeri az ország szokásait, működését – például, hogy ugyanúgy nevelik a lányokat, mint a fiúkat az állami nevelés keretein belül, vagy hogy fejjel lefelé temetik el a halottakat, mert azt gondolják, a Föld lapos, és feltámadáskor így lesz a legegyszerűbb a halottaknak, nem kell forgolódni, csak feltámadni a másik oldalon. 

Részt vesz a szomszéd ország, Blefuscu ellen viselt háborúban. A háború egyik kiváltó oka az, hogy a blefuscuiak a Vastag Vég pártját támogatják. Gulliver átkel a két ország közötti csatornán, az ellenséges flottát felfűzi egy kötélre és átvontatja Lilliputba.

A kis emberek hálásak Gullivernek, de népszerűsége ellenségeket is szül. Skyres Bolgolam admirális vezetésével többen megvakítását javasolják lassú éhhalállal, mert felségsértéssel és hazaárulással vádolják.  Egy alkalommal ugyanis tűz ütött ki a császárnő lakosztályában, amit csak Gullivernek sikerült eloltania: lepisilte. A másik bűne, hogy nem akarja megölni Blefuscu lakóit.

Végül kénytelen elmenekülni. Először Blefuscuba megy, majd egy csónakkal 1701 szeptemberében továbbmenekül. Felveszi egy hajó. A legénységnek elmeséli kalandjait, de azok hitetlenkedve fogadják a beszámolót. Ám amikor előveszi zsebéből az apró teheneket, juhokat és néhány pici tárgyat, nem kételkednek a szavában. 

 2. Utazás Brobdingnagba

Hősünk ezúttal a Csavargó nevű hajón jut el az óriások földjére 1702-ben. 

Gulliver kiköt és ivóvizet keres a legénység többi tagjával, de amikor társai meglátják, hogy nem messze tőlük hegymagasságú emberek járnak-kelnek, elfutnak, és Gullivert otthagyják. Egy béres találja meg, aki hazaviszi gazdájához, egy paraszthoz. Kap ételt, italt és szállást egy babaházban. Különösen a paraszt kislánya, Glumdalclitch gondoskodik róla sokat, elnevezi Grildrignek, később így szólítják a többiek is. Gulliver szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy törpe.

Gulliver rájön, hogy a dolgok nem nagyok vagy kicsit, minden viszonylagos - és ez nem csak a méretekkel van így. Ebben az országban hozzá képest minden nagy. Veszély jelentenek számára a darazsak, a patkányok, a macska és a hatalmas csecsemő is. Felnagyítva látja a nők bőrét, és "nagyítva" érzi az illatokat is. 

Gazdája a piacon mutogatja pénzért, majd eladja a királynak. A királyné különösen megkedveli, az udvarhölgyek kebleiken hintáztatják. Gulliver így felnagyítva csúnyának látja a nőket keblestől együtt, mert hibáik is naggyá válnak a szemében. Persze itt is akad ellensége: a királyné törpéje a helyét félti tőle.

Nehezen boldogul a hétköznapokban: megtámadja a kertész kutyája, a jégeső majdnem agyonveri, alig tudja átverekedni magát az úton a lótrágya miatt.

A király arra kéri, hogy meséljen saját hazájáról. Egy kicsit elveti a sulykot, mindent a lehető legjobb fényben akar feltüntetni. A király sokszor kineveti, máskor kételkedik abban, hogy jól működik az ország, ahol Gulliver él, azaz Anglia: mi a biztosíték arra, hogy az uralkodó arisztokrácia nem lesz degenerált, ha egymás közt házasodnak?; nincs-e szerepe a pénznek a képviselők megválasztásában annak alapján, amit elmondott?; nem befolyásolja-e a bírák pártállása az ítéletüket? Végül a király arra jut, hogy az angol történelem ármánykodások, összeesküvések és mészárlások sorozata. Ő ugyanis elutasítja a fegyvereket.

Gullivernek ez a kalandja úgy ér véget, hogy elragadja egy hatalmas sas, majd az óceánba ejti. Végül 1706 júniusában hazaér.

A cselekményleírés második részét ITT találod, Jonathan Swiftről pedig ITT olvashatsz részletesebben.

Mi a sziszifuszi munka?

A sziszifuszi munka azt jelenti, hogy a munka kimerítő, ráadásul hiábavaló és eredménytelen, a végén ugyanott tartunk, ahol az elején. Gyakran - tévesen - az aprólékos, pepecselős munkát hívják így. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a sziszifuszi szó úgy hangzik, mintha egy hangulatfestő szó lenne, mint például a szöszmötöl. De nem az. 

A sziszifuszi melléknév egy görög mitológiai alak, Sziszifusz (vagy Sziszüphosz) nevéből ered. Sziszüphosz korinthoszi király volt, aki nagyon sokat gonoszkodott. Például nem kedvelte az idegeneket, ezért ha meglátott egy vándort, rávette, hogy mossa meg a lábát a tengerben, és egy óvatlan pillanatban belelökte a vízbe vagy egy nagy követ dobott rá, úgy végzett vele. Végül - rossz cselekedetei miatt - Thészeusz megölte. Sziszüphosz az alvilág legsötétebb helyére, a Tartaroszba került. Büntetést is kapott gonosz tetteiért: az idők végezetéig egy súlyos szikladarabot kell felgördítenie egy meredek hegyre, de az mindig visszagurul, így az igyekezetének nincs semmi értelme.

Sziszifuszi munka például a Kőműves Kelemenné című balladában a falépítés. Felépítik, leomlik, felépítik, leomlik, felépítik, leomlik... (Egészen addig, míg be nem építik Kőmíves Kelemen feleségét.)