A barokk eposz sajátosságai, eposzi kellékek Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmében - IRODALOMTÉTEL

• két Zrínyi Miklóst is jegyez a magyar irodalomtörténet:
• Zrínyit, aki 1566-ban védte Szigetvárt a török ellen
• illetve az ő dédunokáját, a hadvezért és barokk költőt, aki dédapjának, a szigetvári hősnek állít emléket eposzában
• a történelemben a család több tagja is fontos szerepet játszott: a költő öccse, Zrínyi Péter a Wesselényi-mozgalomban vett részt, Zrínyi Ilona (II. Rákóczi Ferenc anyja) Munkács várát védte
• a dalmát családból származó Zrínyi Habsburg-hű nevelést kapott (Pázmány Péter is tanára volt)
• elsősorban hadvezér volt; felismerte: Bécsnek nem áll érdekében a magyar fegyveres erők összefogása, egy ütőképes nemzeti haderő felállítása, ezért ennek létrejöttét mindenképpen akadályozni próbálják; szükséges: nemzeti összefogás a törökök és az osztrákok ellen is
• Zrínyi a déli végek főparancsnoka, horvát bán, 1663-ban a magyar haderők vezetője Muraköz sikeres megvédéséig; másodsorban: költő, író
• művei:
• Tábori kis tracta (értekezés a korszerű hadseregről)
• Vitéz hadnagy (az ideális katonáról)
• Mátyás király életéről való elmélkedések (az egység , a nemzeti király fontossága fogalmazódik meg benne); (Zrínyinek Mátyás király volt a példaképe; Kölcseynek pedig Zrínyi, ld. Zrínyi dala, Zrínyi második éneke)
• Az török áfium ellen való orvosság (röpirat) – benne: „Ne bántsd a magyart!”; a magyarság bírálata; a nemzetet szólítja meg; kell:  egység – egyetlen esélye a magyar nemzetnek, ha összefogja saját erőit, nem várva segítséget senkitől
• Szigeti veszedelem

Szigeti veszedelem

• az Adrirai tengernek syrenája c. kötetben jelent meg
• egy tél alatt született (1645-46), amikor Zrínyi nem harcolt
• forrásai: itáliai szerzők művei, magyar krónikák, Homérosz, Vergilius
• műfaja: eposz
• az eposz a barokk korban újra népszerű (pl. John Milton: Elveszett Paradicsom; Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem – ebből Zrínyi sokat merített - Arany János: Zrínyi és Tasso – akadémiai székfoglaló)
• a barokk a katolikus egyház megújulási mozgalma, az ellenreformáció eszköze; jellemzői pl. érzelmi telítettség, szenvedélyesség, monumentalitás, nagy méretek, mozgalmasság, dinamika, festőiség, túldíszítettség, ragyogás, pompa; a valóság nyers ábrázolása helyett a színpadiasság, retorikus pátosz; célja: meghökkentés, gyönyörködtetés –ezekre az eposz mind alkalmas
• az eposz egy nagy horderejű eseményt mesél el, ahol egy nagyobb közösség (pl. egy nemzet) sorsa dől el; szerepelnek benne hősök, istenek - a Szigeti veszedelem Szigetvár ostromáról szól, de nem csak a várvédők, hanem a magyarság, sőt az egész keresztény világ sorsa is a tét; a várvédő Zrínyi athleta Christi, azaz a barokk keresztény lovageszmény megtestesítője
• eposzi kellékek – az antik eposzokhoz hasonlóan – itt is megtalálhatóak, de valamelyest módosultak a barokknak megfelelően
• eposzi kellékek
• propozíció (a téma megjelölése)
• „Fegyvert s vitézt éneklek” („Arma virumque cano.” – Vergilius: Aeneis)
• téma: harc, egy vitéz története
• eddig a szerelemmel foglalkozott a narrátor, most azonban a harcról ír: „küszködtem Viola kegyetlenségével”
• in medis res (a dolgok közepébe vágva) kezdődik a vezérek veszekedésével (Demirhám és Delimán) (ld. Akhilleusz és Agamemnon vitája az Íliászban)
• invokáció (segélykérés)
• nem az antik mitológia alakjaitól kér segítséget, hanem egy keresztény szenttől: Máriától, Magyarország védőszentjétől
• (az Odüsszeiában a múzsa, az Íliászban az istennő segít)
• enumeráció (seregszemle) – az 1. és az 5. ének
• epitheton ornans (állandó/díszítő jelzők) nem következetesen használja Zrínyi az állandó jelzőket, viszonylag ritkán fordulnak elő (pl. szép Juranics, vitéz Farkasics)
• deus ex machina (isteni beavatkozás)
• az invokációhoz hasonlóan itt is a keresztény kultúrkörhöz tartozó lényekkel találkozhatunk pl. angyalokkal
• az utolsó ének olyan, mint egy „barokk festmény”: Zrínyiért leszáll Gábriel angyal és felviszi a mennybe, majd a többi hősi halott vitézért is angyalok jönnek (vö. Roland-ének)
• a műben egyaránt vannak valós és kitalált személyek; szépirodalmi műről van szó, tehát nem kérhető számon a történelmi hűség
• a valóságban Szulimán egy betegségben halt meg, az eposzban Zrínyi öli meg, vele viszont egy ágyúgolyó végez (az igazán nagy hősnél – aki egy közösségért harcol -nem lehet nagyobb, és szükséges, hogy legyen egy hozzá méltó ellenfél) pl. Hektór - Akhilleusz - nyíl; Harry Potter, Batman
• bár az eposzban is a törökök nyerik meg a csatát, az erkölcsi győzelem Zrínyiéké
• Zrínyi nem csak a hazáért, hanem a keresztény hitért, Istenért is harcol, ezért (is) nagyobb az ellenfeleinél

A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján - NYELVTANTÉTEL

A szavak hangalakja és jelentése között nincs ok-okozati vagy hasonlóságon alapuló összefüggés, kivéve a hangulatfestő (pl. piszmog, busong) és a hangutánzó (vau-vau) szavakat. (Ez azt jelenti, hogy a nyelvi jel – ebben az esetben a szó – jelentése önkényes, tehát egy adott hangsor nem azért jelöl egy adott fogalmat, mert ennek „logikus oka van” vagy „hasonlít hozzá”, hanem mert így alakult ki egy nyelvi közösségben. Hogy a nyelvi jel önkényes, bizonyítja az is, hogy a különböző nyelvekben különböző hangsorok jelölik ugyanazt a fogalmat, dolgot.)

A hangalak és jelentés viszonya a szavak szintjén így foglalható össze egy táblázatban:

A tesztekben leggyakrabban az alakváltozatokkal, szinonimákkal, többjelentésű és azonos alakú szavakkal kell tisztában lennünk. A két utóbbi könnyen összekeverhető, mert az azonos alakú szavaknak is több jelentésük van és a többjelentésűeknek is azonos az alakjuk. A lényeg: a többjelentésű szavak jelentései között van kapcsolat, az azonos alakúakénál pedig nincs. Mit jelent ez? A toll hangsor jelentése íróeszköz és madártoll is lehet. Többjelentésű szó, mert a mai toll a lúdtollról kapta a nevét, amit régen íróeszközként használtak. Tehát a jelentések között van kapcsolat. Az egy fej hagyma és a fej egy testrész kifejezésekben a fej szintén többjelentésű, mert a jelentések összefüggenek: a hagymára azért mondjuk, hogy fej, mert fej alakú. 

Az azonos alakú szavak jelentéseinél nincs semmiféle összefüggés. Az ég égbolt jelentésben nincs semmilyen összefüggésben az ég (azaz lángol) szóval.

Egy szó jelentését befolyásolhatja a szövegkörnyezet. Például a fej szó lehet többjelentésű (lásd a fenti példát), de ha a fej egy testrész és tehenet fej szókapcsolatokat vizsgáljuk, akkor azonos alakú.

Az azonos alakú szavakat idegen szóval homonímáknak,  a többjelentésűeket pedig poliszém szavaknak nevezzük.

Vannak olyan szavak is, melyeknél csak a kiejtett változatok azonos alakúak (pl. hely-hej, súlyt-sújt, lakályos-lakájos)

A rokon értelmű szavakat, azaz szinonimákat két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba tartozó szavak jelentése ugyanaz. Például: kukorica, törökbúza, tengeri (a törökbúza Székelyföldön, a tengeri Hajdú-Bihar megyében használatos a kukoricára.) Vagy: eb, kutya; autó, gépkocsi. Természetesen nem pontosan ugyanazt jelentik. Például nem alkothatok belőlük összetett szavakat ugyanazokkal a szavakkal: van ebadó, de nincs kutyaadó; van kutyagumi, de nincs ebgumi.

A szinonimák másik csoportjába olyan szavak tartoznak, amelyek jelentései között valamilyen intenzitásbeli különbség van. Például: fut, szalad, rohan.

A hangalak és a jelentés viszonyát egy egyszerű ábrával is jelezhetjük, amelyben a hangalakot H-val, a jelentést J-vel jelöljük. (Nem összetévesztendő a határozó és a jelző jelölésével!)

Így:

A hangalak és a jelentés viszonya vizsgálható a morfémák szintjén is. Pl. azonos alakúság: -t (1. a tárgy ragja –asztalt, 2. a múlt idő jele – állt, 3. a befejezett melléknévi igenév képzője – kért), rokon értelműség: Pécsett, Pécsen, alakváltozat: Ágnesnak, Ágnesnek.