Shakespeare A két veronai nemes című komédiájáról

A két veronai nemes (The Two Gentlemen of Verona) nem tartozik a legtöbbet játszott Shakespeare-komédiák közé. Sok kritika szerint hiba is van a darabban. Mindenki döntse el saját maga!

Az rögtön tisztázni kell, hogy  A két nemes rokon nem a dráma egy másik fordításának címe, hanem egy teljesen másik Shakespeare-drámáé.)

A két veronai nemes két ifjú, akik nagyon jó barátok: Proteus és Valentin. Proteus szerelmes a szép Júliába, Valentin viszont csak nevet a szerelmen, inkább Milánóba megy világot látni. (Ahogy a cím is jelzi, Itáliában járunk.)

Proteus szerelmes levelet küld szíve hölgyének. Júlia kicsit megjátssza magát, és széttépi a levelet szolgálója, Lucetta előtt, de utána összerakja a darabkákat, hogy el tudja olvasni, mit írt Proteus. Válaszol is szerelme soraira. Proteus épp a válaszlevelet olvassa, amikor apja, Antonio meglátja. Azt hiszi, Valentin levelét olvassa a fiú, és félreérti, amit lát: úgy gondolja, Proteust valami bántja (ez igaz is, hiszen szeretné, ha Júlia viszonozná érzelmeit), és külföldre küldi a fiát, méghozzá Milánóba, ahol Valentin is van.

Az utazás előtt Proteus és Júlia gyűrűt cserélnek.

Mindeközben: Milánóban Valentin beleszeret a herceg lányába, Silviába (aki természetesen szintén gyönyörű). Silviának azonban az öreg Thurio udvarol.

Silviának is tetszik Valentin. Segítséget kér tőle, irat vele egy szerelmes levelet, majd visszaadja neki, de Valentinnek eleinte még nem esik le, hogy viszontszeretik. Amikor már egyértelművé válik a dolog, elhatározzák, hogy megszöknek, mert a herceg nem adná férjhez rangon alul a lányát. (Mantuába készülnek. Úgy látszik, a veronaiak oda szeretnek szökni, gondoljunk csak Romeóra.)

Megérkezik Proteus is Milánóba. Valentin nagyon örül neki. Mesél Silviáról, sőt szökési tervüket is elárulja. A hercegnő Proteusnak is megtetszik. Döntenie kell tehát: vagy hű marad Júlia szerelméhez és Valentin barátságához, vagy mindezeket félredobva versenybe száll Silviáért. Az utóbbit választja, és nem a legbecsületesebb eszközökkel „harcol”, ugyanis elárulja a hercegnek a szökési tervet.

A herceg leleplezi Valentin és Silvia szökési tervét, és a fiút száműzi, lánya kezét pedig felajánlja az öreg Thuriónak.

Valentin szolgájával, Fürgével egy rablók lakta erdőben talál menedéket. Az erdő itt is a társadalmi kötöttségektől mentes, szabad élet helyszíne, ahogy például a Szentivánéji álomban, az Ahogy tetszikben vagy a Lóvátett lovagokban. A szolgák szerepe is hasonló, mint más Shakespeare-komédiákban, például az ő dolguk a közönségesebb - legtöbbször szerelmi témájú - tréfák tálalása. (Valentin szolgája Fürge, Proteusé Dárda, Antonióé pedig Panthino. Dárdának egy kutyája is van, Morcos, „akit” gyakran szerepeltetnek is a rendezők ebben a darabban. Egy alkalommal például az a feladata, hogy lepisilje Silvia ruháját.)

Júlia is Milánóba megy szerelme, Proteus után. Szolgálójával apródruhát varrat magának, és így, álruhában, Sebastian néven érkezik a városba, és egy fogadóban száll meg. A fogadós segítségével eljut Proteushoz, de amit lát, annak nem örül: Proteus épp Silviának ad szerenádot. Tanúja lesz, hogy Proteus halottnak mondja őt, és az ő gyűrűjét akarja Silviának küldeni. Silvia szerint Proteus barátjához és szerelméhez sem hű, de hogy végre lerázza a fiút, megígéri, ha abbahagyja a szerenádot, másnap küld neki egy arcképet. 

  

Júlia Proteus apródjául szegődik. (Hasonlóan a Vízkereszt, vagy amit akartok Violájához, aki Orsino herceg apródja lesz fiúnak álcázva magát, és ő is szerelmes Orsinóba.) Így tehát Júlia feladata, hogy elvigye a gyűrűt Silviának, és elhozza az arcképet. Silvia persze nem fogadja el a gyűrűt. Júlia elmeséli saját szerelmének történetét a lánynak.

 

Silviát tehát nem érdekli sem Proteus, sem pedig Thurio, továbbra is Valentint szereti. Utána is szökik öreg szövetségesével, Eglamourral. Ugyanabban az erdőben, ahol Valentin talált menedéket, elfogják őket a rablók. A herceg keresteti a lányát, de nem találja. Proteus is keresi, itt a remek alkalom, hogy hős megmentőként szerepeljen. Rá is talál Silviára és megmenti a rablóktól. Jótett helyébe jót vár, azt szeretné, hogy Júlia kedveskedjen neki, sőt erőszakoskodni is kezd a lánnyal. (Júlia – apródruhában – mindvégig jelen van.) 

Hirtelen Valentin tűnik fel a színen, hogy megmentse a helyzetet és Silviát. Júlia erre elájul, és kigurul a zsebéből a jegygyűrű. Amint magához tér, színt vall, elmondja ki is ő. Proteus pedig megörül régi szerelmének. És itt van a kifogásolni való rész! Proteus letámadja Silviát, de amikor nem sikerül megszereznie, és meglátja régi szerelmét, Júliát, már érte repes! Sokan gondolják úgy, hogy ennek a megoldásnak semmi köze a valódi emberi reakciókhoz és érzelmekhez.

Természetesen a herceg végül Valentinnek adja Silvia kezét, Proteus pedig mégis boldog lesz Júliával.

Proteus viselkedésének hirtelen változásán kívül más baki is van a drámában. Valentin például hajóval megy Veronából Milánóba (ami elég nagy kerülő), Fürge pedig véletlenül „Isten hozott Padovában!”-t mond Milánó helyett. Ezek a hibák azonban lényegtelenek a történet szempontjából.