Kik azok a tavi költők (Lake Poets)? II. - Coleridge - IRODALOMTÉTEL

Samuel Taylor Coleridge két évvel volt fiatalabb Wordsworth-nél (1772-ben született). A devonshire-i Ottery St. Maryben látta meg a napvilágot egy lelkész tizenharmadik  gyermekeként. Ő is tanult Londonban és Cambridge-ben is. Tanulmányait - valószínűleg egy szerelmi ügy miatt - megszakította és katonának állt, később azonban folytatta az egyetemet, de diplomát nem szerzett. 

A húszas évei elején egy költő barátjával, Robert Southeyval megírta a Robespierre bukása (The Fall of Robespierre) című drámai művet és kidolgozta a "Pantisocracy" tervét, amely  egy észak-amerikai kommunisztikus település terve volt; folyóirattal is próbálkozott The Watchman címen. (Érdekesség talán, hogy Southey és ő egy testvérpárt vettek feleségül, Southey Edith, Coleridge pedig Sarah Frickert. Az utóbbi házasság azonban nem volt sikeres; Coleridge egy másik nőbe, Sara Hutchinsonba, Wordsworth sógornőjébe volt reménytelenül szerelmes. Felesége végül elhagyta.

Nem csak felesége és szerelme, hanem lánya is a Sara névre hallgatott, aki szintén próbálkozott írással, meséket írt.

Coleridge első versei a Lírai balladákban (Lyrical Ballads) jelentek meg Wordsworth-szel közösen. Az egyik legjobb talán ezekből a költeményekből az Ének a vén tengerészről (The Rime of the Ancient Mariner). Egyes vélemények szerint ezt a verset együtt írta a két költő. Coleridge huszonöt éves volt, amikor megismerte Wordsworth-öt; szoros barátság alakult ki közöttük, együtt barangolták be Európát is. Coleridge Keswickben, közel Wordswoth-ékhez telepedett le, de később aztán megromlott a kapcsolatuk. (Kicsit olyan volt a viszonyuk, mint Arany és Petőfi vagy Goethe és Schiller barátsága: egy nyugodtabb s egy nyughatatlan költő barátsága.) Gyakran hasonlítják össze a két költő életművét. Mindkettőben fontos a természet jelenléte, de nagy különbség, hogy míg Wordsworth a látható dolgokat, a természet apró csodáit örökíti meg verseiben, addig Coleridge inkább egy misztikus, "természetfeletti természetet". Wordsworth életművét teljes egésznek tartják, míg Coleridge egy-két művön kívül csak töredékeket hagyott hátra.

Depressziós idegfájdalmaira ópiumot kapott, amitől függővé vált. Ez költészetére is rányomta a bélyegét: a Kubla kánt (Kubla Khan) állítólag ópiumos állapotban írta, s írás közben egy vendég zavarta meg, azért olyan "sejtelmes" a vers. Ennek az "egzotikus-misztikus" költeménynek a műfaja meghatározhatatlan, mint talán egy kevésbé gyakorlott versolvasó számára az is, hogy "miről szól". Könnyen elemezhető, ha a romantika stílusjegyeiből indulunk ki, s azokat kérjük számon a versen.

Coleridge sok esztétikai esszét, írói életrajzot (Biographia Literaria), Shakespeare-kritikát is írt. 

Érdemes elolvasni Christabel című hosszú költeményét is, amely egy "gótikus mese".

Hatvankét évesen halt meg. Sokat szenvedett betegségei és függősége miatt. A gyógyulásban reménykedve többször járt Szicíliában és Máltán, hátha az éghajlatváltozás segít rajta. Máltán az angol kormányzó magántitkára volt. Utolsó éveit főleg a tanításnak szentelte. 

Olvasnivaló:

A Christabel angolul:
http://rpo.library.utoronto.ca/poems/christabel

Ének a  vén tengerészről magyarul:
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00281/08444.htm
És angolul:
http://www.poetsgraves.co.uk/Classic%20Poems/Coleridge/the_rime_of_the_ancient_mariner.htm